Gazdaság
Forró őszre számíthatunk az olajpiacon
Az Egyesült Államok termelői akár tizenegymillió hordó nyersolajat is piacra dobhatnak az utolsó negyedévben, ha az iráni szankciók miatt hiány alakul ki
A nettó vételi pozíciók száma látványosan csökkent az olajpiacon: a Reuters elemzője, John Kemp szerint a portfóliómenedzserek által tartott nettó vételi pozíciók száma a hat legfontosabb olajhatáridős és opciós piacokon 1,484 milliárd hordóról 952 millió hordóra esett 2018 januárjától mostanáig. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint ez azt mutatja, hogy a piac bizonytalanná vált az olaj rövid távú áralakulásával kapcsolatban, bár a többség még alapvetően továbbra is az árak emelkedését várja.
A szakértő blogján elemezte a helyzetet, kifejtette, hogy számos tényező indokolja az árak esését és emelkedését is. Az előbbi oldalon a török válság miatt bekövetkezett piaci keresletcsökkenést és Kína, valamint az Amerikai Egyesült Államok között kibontakozott vámháború miatti GDP-lassulást találjuk. Ehhez járul hozzá a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete legutóbbi találkozójának eredménye, ami szabad kezet adott Oroszországnak és Szaúd-Arábiának a kitermelés növelésében.
Az utóbbi oldalon viszont ott találjuk az Irán elleni szankciókat, a venezuelai és líbiai termelés bizonytalanságát vagy az Egyesült Államok palaolaj-termelésben lévő infrastrukturális korlátait. Igaz, az Egyesült Államok legutóbb megígérte, hogy akár tizenegymillió hordó nyersolajat is piacra dob az utolsó negyedévben, ha az iráni szankciók miatt hiány alakul ki. Ráadásul Szaúd-Arábia is biztosítja a többletkínálatot, ha szükséges, bár pont júliusban csökkentették a termelést.
Pletser Tamás úgy véli, teljesen bizonytalan az árak alakulása az utolsó negyedévben. Kiemelte, hogy egyesek szerint csak napi félmillió hordó, amit kipótolnak a szaúdiak. Mások szerint csak Kína fog venni iráni kőolajat a szankciók bevezetése után, ami majdnem napi kétmillió hordó termeléskiesést jelent. És persze vannak becslések a kettő közti állapotra, például, hogy India és Törökország a felére csökkenti iráni importját, Kína nem korlátozza magát, a többiek meg mind megfelelnek az Egyesült Államok akaratának. Ez hozzávetőlegesen 1,3 millió hordó napi exportszűkülést okoz.
Az elemző úgy gondolja, hogy fontos szerepe lesz még az amerikai dollárnak is, amely rendületlenül erősödött az elmúlt hónapokban. Ez jelentősen megemelte az árakat a fejlődő piacokon. A további dollárerősödés inkább az olajárak esését vetíti előre. Az olajárak változékonysága növekedhet a várható hírek hatására is, főleg ami a globális keresletre és az iráni exportra vonatkozik – összegezte az eseményeket.