Gazdaság
Forrás kellene a repülőtéri gyorsvasútra
Bár az Európai Unió egyelőre nem támogatja, a kormány döntött Budapest belvárosát és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret közvetlenül összekötő vasútvonal megépítéséről. Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által garantált támogatási keretre pályázott a repülőtéri gyorsvasút megépítése érdekében, de a 150 milliárd forintra kalkulált projektet az unió nem hagyta jóvá a második körben. Az előkészületek alapján az új vasútvonal a Budapest és Cegléd közötti fővonalból kiágazva külön nyomvonalon épülne meg Kőbánya-Kispest és Monor között, mintegy 22 kilométer hosszon. Az új vonal egy része a repülőtéri 2-es terminál alatt épülne az utascsarnokok megközelítése miatt, és a vonalon nem lennének szintbeli kereszteződések, vagyis nem lassítaná a közúti forgalmat. Ezen a szakaszon 120-160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnének a szerelvények, s a pálya egyben a szintén a tervek között szereplő Budapest-Cegléd nagy sebességű vonal első szakasza lehetne.
Mint azt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban közölte, a kormány az új nyomvonalon történő kiépítést támogatja, a vonatok húsz percenként járnának a vonalon, és 18-20 perc lenne a belváros és a reptér közötti menetidő. Viszont nem említette, hogy milyen forrást rendelnének hozzá a beruházáshoz, arra ugyanis kevés az esély, hogy ezt állami pénzből valósítsák meg. Elvileg ugyanakkor az unióhoz még lehet pályázatot benyújtani. A CEF-alap egymilliárd eurós keretét két fordulóban már elnyerte közlekedési projektekre Magyarország, ám még itt is lehet pályázni. Mégpedig olyan formában – mivel Magyarországgal ellentétben kevés kelet-közép-európai ország pályázott ilyen hatékonyan –, hogy azt a megmaradt összeget, amelyre más országok sikertelenül pályáztak, újból meghirdeti az unió. Magyarország viszont ebben az esetben vélhetően közel sem nyerhetne el annyi pénzt, amennyire az új vasútvonal megépítéséhez szükség lenne.
A vonal ugyanakkor nemcsak a repülőtér jobb megközelíthetőségét tenné lehetővé, hanem részben tehermentesítené is a 100a vonalat, amely jelenleg az ország egyik legforgalmasabb pályája. Másrészt elkerülné Vecsés és Üllő települést, így a repülőtérre is közlekedő személy, gyors és Inter City vonatok nem ott közlekednének. Harmadrészt pedig nemcsak Budapestről, hanem például több nagyvárosból, így Debrecenből, Nyíregyházáról, Szegedről, vagy akár Miskolcról is közvetlen összeköttetés lehetne a repülőtérrel.
Gondot jelent ugyanakkor, hogy miközben százmilliárdokat költ az ország vasúti beruházásokra, a pályák minősége sokat romlott, és ide tartoznak azok a szakaszok is, amelyek az elmúlt tíz évben uniós pénzből lettek felújítva. Jó példa erre éppen a 100a vonal Budapest és Szolnok között, ahol nagyon sok a sebességkorlátozás: szinte minden állomás ki- és bejáratánál, leginkább a kitérők műszaki színvonala miatt kell lassítaniuk a szerelvényeknek, ami befolyásolja a menetidőt, rontja az utazási komfortot, ráadásul jelentős többletenergia-felhasználást is okoz.
Mint azt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban közölte, a kormány az új nyomvonalon történő kiépítést támogatja, a vonatok húsz percenként járnának a vonalon, és 18-20 perc lenne a belváros és a reptér közötti menetidő. Viszont nem említette, hogy milyen forrást rendelnének hozzá a beruházáshoz, arra ugyanis kevés az esély, hogy ezt állami pénzből valósítsák meg. Elvileg ugyanakkor az unióhoz még lehet pályázatot benyújtani. A CEF-alap egymilliárd eurós keretét két fordulóban már elnyerte közlekedési projektekre Magyarország, ám még itt is lehet pályázni. Mégpedig olyan formában – mivel Magyarországgal ellentétben kevés kelet-közép-európai ország pályázott ilyen hatékonyan –, hogy azt a megmaradt összeget, amelyre más országok sikertelenül pályáztak, újból meghirdeti az unió. Magyarország viszont ebben az esetben vélhetően közel sem nyerhetne el annyi pénzt, amennyire az új vasútvonal megépítéséhez szükség lenne.
A vonal ugyanakkor nemcsak a repülőtér jobb megközelíthetőségét tenné lehetővé, hanem részben tehermentesítené is a 100a vonalat, amely jelenleg az ország egyik legforgalmasabb pályája. Másrészt elkerülné Vecsés és Üllő települést, így a repülőtérre is közlekedő személy, gyors és Inter City vonatok nem ott közlekednének. Harmadrészt pedig nemcsak Budapestről, hanem például több nagyvárosból, így Debrecenből, Nyíregyházáról, Szegedről, vagy akár Miskolcról is közvetlen összeköttetés lehetne a repülőtérrel.
Gondot jelent ugyanakkor, hogy miközben százmilliárdokat költ az ország vasúti beruházásokra, a pályák minősége sokat romlott, és ide tartoznak azok a szakaszok is, amelyek az elmúlt tíz évben uniós pénzből lettek felújítva. Jó példa erre éppen a 100a vonal Budapest és Szolnok között, ahol nagyon sok a sebességkorlátozás: szinte minden állomás ki- és bejáratánál, leginkább a kitérők műszaki színvonala miatt kell lassítaniuk a szerelvényeknek, ami befolyásolja a menetidőt, rontja az utazási komfortot, ráadásul jelentős többletenergia-felhasználást is okoz.