Gazdaság

Folyamatosan jönnek az uniós pénzek

A költségvetésünk lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek számára nagyobb előleget tudjunk biztosítani, mint amit az Európai Bizottság előír – mondta Schanda Tamás

Idén már hárommilliárd euró átutalás érkezett hazánkba az Európai Uniótól, és további több száz millió várható még az év végéig – mondta a lapunknak adott interjúban Schanda Tamás, az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

Schanda Tamás 20181220
Schanda Tamás: Elfogadhatatlan, hogy többetköltene az uniós költségvetés a migrációra (Fotó: Hegedüs Róbert)

–  Milyen ütemben halad az európai uniós források kifizetése?

–  Hazánk rendkívül sikeres az uniós források felhasználása terén, ezt az Európai Bizottság is így látja. Az utóbbi hetekben több fórumon is találkoztunk brüsszeli kollégákkal. Ezeken az egyeztetéseken áttekintettük, hogyan áll Magyarország a pályázatok kiírásával és a támogatások odaítélésével.

–  Mire jutottak?

–  Magyarországnak a 2014–2020-as időszakban mintegy kilencezermilliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésére. Mára ennek a keretnek több mint a száztíz százalékát meghirdettük, és százöt százalékáról volt döntés. A százszázalékost meghaladó arány azért lehetséges, mert az észszerű költségvetésnek és az erős magyar gazdaságnak köszönhetően a kormány további forrásokat tud biztosítani a pályázóknak, ki tudja egészíteni a Brüsszelből érkező összeget. A támogatások 63 százalékát pedig már ki is fizettük a kedvezményezetteknek, tehát ezt a pénzt már megkapták a kis- és középvállalkozók, a közintézmények, az agrárvállalkozók és az önkormányzatok. A kedvező gazdasági helyzet ezen a téren is a segítségünkre van. A magyar költségvetés ugyanis az unió által kötelezően meghatározottnál nagyobb mértékű előleget tud biztosítani a pályázóknak, akik így gyorsabban, hatékonyabban, az esetlegesen felmerülő likviditási problémákat elkerülve tudják megvalósítani beruházásaikat. Ez a támogatási gyakorlat természetesen nemcsak az egyes pályázók érdeke, hanem az egész ország fejlődését szolgálja.

–  Hogyan állunk az Európai Bizottsággal való elszámolásban?

–  A keretnek több mint a 27 százalékát – előlegként és számlaalapú elszámolás szerint – már biztosította hazánk számára az Európai Bizottság. Ezzel az aránnyal a miénk a legjobb eredmény a V4-es tagállamok között. Az utóbbi hetekben ráadásul felgyorsult a folyamat: az elmúlt napokban több száz millió euró érkezett Brüsszelből, így idén összesen már hárommilliárd eurót utaltak át, és további összegeket is várunk még az év végéig.

–  Hogyan zajlik az ellenőrzési folyamat, illetve a pályázatokkal kapcsolatos elszámolás?

–  Mint említettem – köszönhetően a kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságnak és az észszerű költségvetésnek –, a rendelkezésre álló keretnek a 63 százalékát már odaadtuk a kedvezményezetteknek. A nyertes pályázó a projekt kivitelezése közben vagy a folyamat végén nyújthat be számlákat. Például amikor befejeződött az építkezés egyik szakasza, lezajlott egy oktatási program, vagy a gazda, a vállalkozó beszerezte a termelőeszközt, amivel hatékonyabban tud dolgozni. Ezeket a számlákat a minisztériumokban működő irányító hatóságoknak vagy a közreműködő szervezeteknek kell leadni. Ezeket ellenőrizzük, és amennyiben mindent rendben találtunk, továbbküldjük az Európai Bizottságnak, amely ezek után megtéríti az összegeket Magyarország számára.

–  A korábbi időszakokban mi volt jellemző a kifizetéseknél?

–  Az előző, 2007–2013-as uniós fejlesztési ciklus első felében a szocialista kormányok mindent elhibáztak, amit csak lehetett. A balliberális kormány alkalmatlansága miatt hazánkat jelentős forrásveszteség fenyegette, a Magyarországot illető pénzek harmadát hagyták volna bent ragadni, amit lehívtak, azt is rosszul költötték el, sok szabálytalansággal. Amint említettem, mi a keret 105 százalékáról már döntöttünk. Tehát a csaknem 9400 milliárd forint mögött már nyertes pályázók vannak. Az előző ciklus hasonló időszakában ez az arány mindössze 55 százalék volt. A már említett 63 százalékhoz képest a kifizetési arány az előző ciklus hasonló időszakában mindössze 18 százalék volt. Ma több mint kétszázezer támogatott pályázatunk van, akkor ez a szám nem érte el a harmincezret. Azt hiszem, ezek az adatok egyértelműen megmutatják a különbséget a két kormányzat teljesítménye között.

–  Állandó téma a kohéziós források csökkentése. Mit tud tenni ilyenkor egy ország, amelyet ez érzékenyen érint?

–  A bizottság 2018 májusában hozta nyilvánosságra azt a javaslatot, amely az Európai Unió közös költségvetéséről szól. Ez a dokumentum több olyan elemet is tartalmaz, amely számunkra elfogadhatatlan. De szerencsére ez csak egy tervezet, ugyanis nem a bizottság határoz a költségvetésről, hanem Európa állam- és kormányfői hozzák meg a döntést. Ráadásul részükről is teljes egyetértés szükséges, és mellette még az Európai Parlament jóváhagyása is kell.

–  Mik a problémák?

–  Magyarország mellett jó néhány másik ország is ellenzi e javaslat több elemét. Számunkra az egyik legelfogadhatatlanabb rész, hogy a britek kilépése miatt egyébként is csökkentett uniós költségvetésből az eddiginél is többet fordítanánk a migrációra, a migránsokra. Mindezt úgy, hogy ezt az uniós – köztük magyar – állampolgároktól vennék el. Látványos például a Közös Agrárpolitika költségvetésének 16,5 százalékkal való csökkentése. Ez nehéz helyzetbe hozná az európai és magyar gazdákat. Mi abban hiszünk, hogy nem a pénzt, nem a forrást, hanem a szabályozást kell egyszerűbbé tenni. Csak így lehet felvenni a versenyt a világpiacon.

–  És a kohéziós politikával mi a helyzet?

–  Ugyanez igaz arra is. A bizottság javaslata szerint a kohéziós források – a Brexitre hivatkozva – tíz százalékkal csökkennének. Ez azonban nem egyformán érintené az országokat. Felháborító, hogy Magyarország és több más tagállam, mint például Lengyelország esetében nem tíz-, hanem huszonnégy százalékos csökkentést javasolnak. A mostani „játékszabályok” szerint ez a lehető leg­drasztikusabb csökkentés. Ezt nem tartjuk elfogadhatónak, hiszen hazánk bizonyította, hogy jól hasznosítja a forrásokat. Ezzel a javaslattal a szegényebb országoktól vennének el, és a gazdagabbaknak adnának forrásokat. A kohézió lényege pont ennek a fordítottja: segíteni felzárkózni azokat a tagállamokat, amelyeknek a történelmi múltjuk, 20. századi szenvedéseik, megpróbáltatásaik miatt még kevésbé erős a gazdaságuk. Ez szükséges ahhoz, hogy Európa egységes, erős, globális szinten versenyképes gazdasági térré váljon.

–  Milyen stratégia alapján megy ez?

–  A fő problémának pont azt tartom, hogy míg korábban – és ez volt az észszerű – az unió kijelölt egy stratégiát, célrendszert, és ahhoz kidolgozott egy költségvetést, most pont fordítva történik minden. Először bizonyos számokat határoznak csak meg, és azokból lehet kikövetkeztetni valamiféle ví­ziót. Ezt elméleti és gyakorlati szempontból is rossz hozzáállásnak tartom. Szintén visszás, hogy míg a kohéziós forrásokat a Brexit miatt csökkentenék, Nagy-Britannia távozását nem veszik figyelembe az uniós bürokrácia költségeinek számításakor. Az erre fordítandó összeget éppen, hogy növelnék hét százalékkal. Emellett – ismerve az elmúlt évek eseményeit – már nem is tartjuk meglepőnek, hogy a migrációval összefüggő büdzsét is növelné Brüsszel. Szerintünk azonban nem a bevándorlókra, hanem az európai emberekre kell költeni a forrásokat.

–  Azt kommunikálja a kormány, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb és legversenyképesebb országa közé szeretnénk tartozni. Nem tűnik ez irreálisnak?

–  Ez valóban egy ambiciózus, de nem irreális célkitűzés. Az elmúlt hónapokban számos olyan kormányzati döntés született, amely azt a célt szolgálja, hogy Magyarország azon öt európai állam egyike lehessen, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ahhoz, hogy ezt elérjük, persze nagyon sok még a teendőnk, de azért is jött létre az új kormányzati struktúrában az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy jelentős erőforrások, meghatározó szakterületek gazdájaként – közlekedés, energetika, szakképzés, innováció, kutatás-fejlesztés – meg tudjuk erősíteni a hazai gazdaság versenyképességét és krízistűrő képességét. Fontos előrelépést jelent az is, hogy míg a szocialista kormányok a rendelkezésükre álló fejlesztési források mindössze tizenhat százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, addig a mostani programok esetében ez eléri a hatvan százalékot. A jövőben is hasonlóan szeretnénk felhasználni a forrásokat. A gazdasági stabilitás mellett fontos kiemelni a politikai stabilitást is. Ez szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormány olyan döntéseket hozhasson, amelyek a lehető legtöbb ember számára biztosítják az előrelépési lehetőséget.

–  Az innováció szakmai fejlesztést jelent. A műszaki innovációt halljuk legtöbbször, de miben lehet még fejleszteni?

–  Nagyon sokféle lehet: beszélhetünk szolgáltatások, termékek, üzleti modellek innovációjáról, valamint az ezekhez kapcsolódó technológiákéról. Ezt képezi le a minisztériumunk is, amely tulajdonképpen egy erős gazdasági tárcaként is működik. A legfontosabb feladatunk az, hogy megerősítsük a hazai kis- és középvállalkozásokat, és képessé tegyük őket saját innovációk kidolgozására, saját termékek előállítására. Ehhez segítenünk kell nekik például a digitalizációban és a termelékenységük növelésében.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom