Fix hitelekre van szükség

Balog Ádám: Kihívás a jövedelmezőség (Fotó: MH)

A pénzintézetek előtt álló kihívások, a fix és a változó kamatok, a magas készpénzállomány voltak a központi témái az 56. közgazdász-vándorgyűlés tegnapi eseményén, melyen a legnagyobb hazai bankok képviselői vettek részt, a panelbeszélgetést Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke vezette. A legnagyobb kihívást a jövedelmezőség elérése jelenti, és a közhiedelemmel ellentétben az kifejezetten alacsony a hazai bankrendszerben – hívta fel a figyelmet Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a debreceni eseményen. Az elmúlt évben a magyar bankszektor 623 milliárd forint összegű nettó eredményéből százmilliárd forint csoporton belüli osztalékokból származott, 188 milliárd forintot a nettó céltartalék-visszaírás jelentett. Hozzátette, hogy továbbra is jelentős összeget, mintegy 125 milliárd forintot értek el a bankokra rakódó terhek, a kamatrés az elmúlt nyolc év alatt folyamatosan mérséklődött, egyúttal a tőkekövetelmények folyamatosan szigorodnak.

Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója szintén a jövedelmezőséget mondta a bankszektor előtt álló legnagyobb kihívásnak. Úgy ítélte meg: az ügyfelek rengeteget tanultak a pénzügyi válságból, és tudják, mi a kamatperiódus, mi a különbség a fix és változó kamatozású hitelek között. A pénzintézet által megkérdezett ügyfelek kétharmada legalább három éves kamatperiódust választana – írta a távirati iroda. Balog Ádám a kkv-hitelezés magas növekedési ütemének fennmaradására számít.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a legjelentősebb kihívásként a bankokat terhelő díjakat, adókat, másodikként a technológiai kihívást jelölte meg, harmadikként azt, hogyan lehetne a társadalmat arra ösztönözni, minél jobban éljen az új korszak digitalizációja, innovációs fejlődése adta lehetőségekkel. Az elnök-vezérigazgató szerint a vállalati hitelezésben is hosszú lejáratú fix hitelekre van szükség az innovációs és hosszú távú növekedési lehetőségek kihasználása érdekében. Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója úgy vélte: a gazdasági ciklushoz alkalmazkodás a legnagyobb kihívás, véleménye szerint nagyon valószínű, hogy akár két éven belül ismét recesszióba süllyed a világgazdaság, mivel az amerikai gazdaság kilátásai középtávon egyáltalán nem kedvezőek. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója fontos feladatként említette az informatikai rendszerek összehangolását.

Bár a GDP-nél is nagyobb mértékben nő a háztartások vagyona, az öngondoskodást segítő termékek aránya nem követi ezt, Magyarország elmaradt ebben a fejlett nyugat-európai és a szomszéd országokhoz képest is – hangzott el az öngondoskodásról rendezett panelbeszélgetésén. A résztvevők leginkább az állami szerepvállalás erősítését sürgették, kiemelve, hogy az öngondoskodási piac és az értéktőzsde fejlesztése kölcsönösen támogathatná egymást.

Csökkenő első féléves nyereség

A hitelintézetek 323 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el az első fél évben, hetvenmilliárd forinttal – 17,8 százalék – kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában – derült ki a Magyar Nemzeti Bank tegnapi jelentéséből. A hatvan hitelintézetből 48 hitelintézet 326 milliárd forint nyereséget, a maradék 12 hitelintézet pedig hárommilliárd forint veszteséget könyvelt el. A hitelintézetek mérlegfőösszege 3,7 százalékkal nőtt a második fél évben, így június végén elérte a 38 409 milliárd forintot. A hitelállomány értéke 5,5 százalékkal növekedett, 19 374 milliárd forintot tett ki az év közepén. A vállalatok hitelállománya 6,2 százalékkal, a háztartásoké 3,4 százalékkal nőtt. A nemteljesítő hitelek aránya 5,7 százalékról 5,1 százalékra apadt a második negyedévben a hitelállomány 5,2 százalékos növekedése és a nemteljesítő hitelállomány 4,8 százalékos csökkenésének eredőjeként. A nemteljesítő hitelek aránya a háztartásoknál 9,2 százalékról 8,4 százalékra javult, a nem pénzügyi vállalati szektorban 6,2 százalék maradt. (ZD)

Bemutatta új ajánlásait a tőzsde

A vállalat és a befektetők, valamint a cég környezetének érdekeit csak felelős vállalatirányítással lehet összhangba hozni. Ehhez szolgálnak útmutatóul a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új felelős társaságirányítási ajánlásai – mondta tegnap Debrecenben, a közgazdász-vándorgyűlés Felelős Vállalatirányítás szekciójának elnökeként Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója, aki bemutatta a BÉT idén átdolgozott Felelős Társaságirányítási Ajánlásait is. Hozzátette, hogy „a Budapesti Értéktőzsde új kibocsátói ajánlásai a vállalat, a részvényesek és a társaság tágabb környezetének érdekeit hivatottak összhangba hozni, annak érdekében, hogy kibocsátóink működése valóban tartós értékteremtésre irányuljon”. Hangsúlyozta, hogy a BÉT már 2002-ben elkezdte kidolgozni felelős vállalatirányítási kódexét. (ZOD)