Fennmarad az ipari növekedés

Az ipari termelési adatok alapján a visegrádi országok közül Magyarország a második helyen áll, a magyar adat pedig másfélszerese az európai uniós átlagnak – mondta az M1-en Pomázi Gyula, az Információs és Technológiai Minisztérium ipari stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára kedden a legújabb statisztikai adatokat kommentálva. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap első becslése alapján közölte: tavaly novemberben négy százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint pedig 3,5 százalékkal emelkedett. A tavalyi év első tizenegy hónapjában 3,5 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint az előző év azonos időszakában.

A helyettes államtitkár a távirati iroda beszámolója szerint kiemelte, a 2014-től mért 24 százalékos magyar ipari növekedési adat kétszerese az európai átlagnak. Pomázi Gyula szerint a kedvező ipari adatok azt jelzik, hogy a növekedés valamilyen formában megmarad. Az ipari termelés növekedésének legnagyobb részét tavaly január–novemberben a járműipar, az élelmiszeripari termékek gyártása, az elektronikai eszközök előállítása és az egészségipar adta – mutatott rá a helyettes államtitkár. Szerinte van tere a további jelentős bővülésnek a járműiparon belül, ugyanis az új technológiák megjelenése – például az önvezető és az elektromos járművek – komoly fejlesztésekre ösztönzi a gyártókat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt közölte, hogy szerény többletre volt képes a magyar ipar novemberben. Az ipar gazdaságon belüli helyzetét bemutatva elmondta, hogy továbbra is alacsony volt az ipar hozzájárulása a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez. A harmadik negyedévben például mindössze 0,6 százalékponttal részesedett a 4,9 százalékos többletből. A szakember szerint tavaly decemberben a szabadságolások miatt szerény teljesítményre lehetett képes az ipar, ebből adódóan az utolsó negyedévben is visszafogott volt a szektor GDP-növekedéshez való hozzájárulása. Közölte: segítheti az ipari növekedést, hogy több, az utóbbi években elindított gyár készül el, és a beruházók fokozatosan futtatják fel a termelést. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője közölte, hogy a mostaninál gyorsabb felpattanásra nem számítanak, hiszen a kedvezőtlen európai üzleti klíma, az európai növekedési kilátások romlása, illetve általában véve egy jelentősebb globális növekedéslassulás komolyabban befolyásolhatja a hazai ipar teljesítményét is. Ennek megfelelően az idei évben – 2018-hoz hasonlóan – vélhetően továbbra is inkább a fogyasztás bővülése által hajtott piaci szolgáltatások, mintsem az ipar jelentik majd a növekedés hajtóerejét.