Felértékelődtek a fiatalok a munkaerőpiacon

Kereskedelmi területen többféle munkakör kipróbálása is gyakorlatnak számít (Fotó: Hegedüs Róbert)

A fiatalok felértékelődtek a munkaerőpiacon a munkaerőhiány miatt, másfelől sok cég szereti saját maga kinevelni a dolgozóit, ugyanakkor amire kevesen hivatkoznak, az a korfa: kevés fiatal lép be a munkaerőpiacra – mondta lapunknak Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő, elhelyezkedési tanácsadó, a Gerilla Önéletrajz műhely főtanácsadója. Hozzátette, hogy a Ratkó-korszak szülöttei közül sokan ezekben az években mennek nyugdíjba. Ezzel a sajátos munkaerőpiaci helyzettel olykor vissza is élnek a pályakezdők vagy a „még nem kész” fiatalok.

Baráth András megjegyezte: nehezebb a helyzetük azoknak, akik kiesnek az oktatásból, nem rendelkeznek sem szakmával, sem diplomával, és nyelvismeretük sincs – őket gyakorta a szülők íratják be valamilyen felnőttképzésre. Munkaerőpiaci szempontból azok vannak tehát előnyben, akik nem csupán tanultak, hanem emellett valamilyen tapasztalatot szereztek, azonban a kiemelkedő tanulmányi eredményekből, akár a Tudományos Diákköri Konferencián való részvételből, valamint a használható nyelvtudásból látszik a leendő munkáltató számára is az ambíció. Munkatapasztalatnak számít a családi vállalkozásnál szerzett gyakorlat, a szakmai tapasztalat pedig nem csak szakirányú lehet – hívta fel a figyelmet Baráth András. Egy leendő mérnök esetében is például annyinak kell látszódni, hogy a pályakezdő előtt nem ismeretlen az önál­lóan végzett munka. Emellett nem is minden munkakörben az eredmény a legfontosabb, nem szükséges mindent számszerűsíteni. Kereskedelmi ismeretnek számít például egy fagylaltozóban a vevők kiszolgálása is. A cégek sok esetben nyitottak arra, hogy a gyakornokot megtartsák, vagy szívesen állítanak ki ajánlólevelet. Gyakorlatra pedig olyan helyet érdemes választani, ahol tanulhat a fiatal, ezzel megalapozza a lehetőségét, hogy a későbbiekben megtartsák – több olyan esetre is van példa, hogy már végzett szakemberként állást kínál az a cég, amelyik előzőleg a gyakorlati idő alatt foglalkoztatta a pályakezdőt. Baráth András szerint a gond inkább az, hogy ezt nem veszik elég komolyan a diákok, pedig a munkaszorgalom akkor is észrevehető, ha később az illető teljesen máshol helyezkedik el.

A pályakezdést a gyakorlati idő mellett segítheti még a LinkedIn profil, akár magyar, akár angol nyelvű az ajánlás. Ugyanígy fontos lehet a tanácsadó szerint és egyben nyelvtanulási lehetőség – ha van – a külföldön szerzett tapasztalat: fél vagy akár egy év halasztás az egyetemen vagy valamilyen cserediákprogram, nem feltétlenül kell hozzá ösztöndíj. Sokat számít ugyanis a használható nyelvtudás, ennek megszerzésére például a londoni munkavállalás is jó lehetőség a szakértő szerint. Már csak azért is, mert egyre több cég, köztük német vállalatok is, az angolt kezdik hivatalos nyelvként használni.

Műszaki területen a szakgimnáziumi gyakorlat is előny lehet, ha valaki ilyen intézményben szerez szakmát, könnyebben elhelyezkedik. Ha pedig irodai munkakörben képzeli el a jövőjét a fiatal, e végzettség birtokában szerezhet felsőfokú – akár OKJ-s, akár főiskolai, egyetemi képesítést. Baráth András ennek kapcsán rámutatott, informatikai területen például nem minden a diplomáról szól, számít az autodidakta képzés és a már megszerzett gyakorlat. Nyelvek esetében pedig kifejezetten a gyakorlat és nem a papír számít ma már – vélekedett a szakember. A nyelvismeretet igazoló állami, C típusú nyelvvizsga ugyanis nem élő nyelvtudást takar, mellette-helyette sokkal inkább az aktív, tárgyalóképes nyelvismeretet várják el mind szóban, mind írásban.