Felére csökkentek négy év alatt az állami kiadások

Orbán Viktor sokkal Európa-pártibb politikus, mint amilyennek a róla kialakult kép alapján tűnik, a magyar miniszterelnöknek ugyanakkor nem tetszik az EU jelenlegi struktúrája, ezért meg akarja reformálni azt – mondta Alessandro Stricca, az EU-Chambers budapesti alelnöke a Libero című napilap múlt pénteki számában megjelent interjújában. A „Diktatórikus és antiszemita? Mennyi álhír Orbánról?” címmel megjelent pozitív hangvételű interjúban Stricca felidézi a 2006 és 2008 közötti súlyos gazdasági válságot, a második Orbán-kormány gazdaságmentő intézkedéseit és a magyar gazdaságpolitika eredményeit. A trieszti születésű, liberális nézeteket valló üzletember korábban öt évig volt a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke. A kilencvenes évek elején ismerkedett meg a magyar miniszterelnökkel, amikor a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségét töltötte be.

Arra az újságírói kérdésre adott válaszában, miszerint a kormányfő egy tekintélyuralomra törekvő, Európa-ellenes oligarcha benyomását kelti, azt válaszolta, szerinte azok alakították ki róla ezt a képet, akik a forint árfolyamán akarnak spekulálni. A miniszterelnök migrációs álláspontjával kapcsolatban elmondta, hogy nem mindenben ért egyet vele, de amennyiben a Soros-féle vagy az Orbán-féle forgatókönyv között kellene választania, inkább az utóbbit választaná. Az antiszemita vádakról szót ejtve kifejtette: „Magyarországon él és tevékenykedik Közép-Kelet Európa legerősebb legnagyobb számú zsidó közössége. Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőttek az izraeli befektetések.” A 2006-2008 közötti magyarországi gazdasági válságról nyújtott összegzésében kiemelte, a közkiadások elképesztő mérteket öltöttek, és az államadósság ellenőrizhetetlenné vált hazánkban. Emiatt az akkori szocialista vezetés privatizációs terv végrehajtásába kezdett, amelyből kizárólag a külföldi multinacionális cégek vagy a kormány barátai húztak hasznot, aztán Gyurcsány Ferenc hátrányos megállapodást kötött az IMF-el és a Világbankkal.

A 2010-es választási győzelme után Orbán Viktor nem Görögország útját követte: új tárgyalásokba kezdett a trojkával, újjászervezte az államapparátust, végül visszafizette az IMF-EU hitelt, négy év alatt felére csökkentette az állami kiadásokat, és a Mol regionális vezető szerepének erősítése érdekében is megtette a szükséges lépéseket. Magyarországon tavaly 4,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ami az előrejelzések szerint 2018-ban 4,4 százalékos lesz, míg a két százalékos deficit jóval a maastrichti küszöb alatt marad.