Fazekas Sándor: Minden tizedik gazda vásárolt már állami földet

Nagy hanggal ostorozzák az ellenzéki pártok a földárveréseket, ám amikor az ő képviselőik, szimpatizánsaik nyernek ezeken, akkor alábbhagy a támadókedv – mondta a miniszter (Fotó: Nagy Balázs)

Érezhető a sertéshús áfacsökkentése, többet vásárolnak az emberek, de párhuzamosan emelkedett a baromfihús-fogyasztás is – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az első két hónap adatait ismertetve. A tárcavezetőt a tejpiacról, egy lehetséges áfacsökkentésről, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal átszervezéséről és a földértékesítésekről is kérdeztük.

– Hamarosan itt a húsvét, egészen biztosan bőven lesz mindenből, ami az ünnepi asztalra kerül, de az import tojás nem zavarta, zavarja a piacot?

– Csak a kisméretű tojásnál van gond, ami a piac tíz–tizenöt százaléka. De ha háromszázhúsz forint felett van az euró, akkor ez is minimálisra szorul vissza. Az sokkal fontosabb, hogy Magyarországon gyarapodott a baromfilétszám és így nőtt az önellátás tojásból. De az elmúlt években a tojásnál már nemcsak darabra, hanem kilogrammra is fel kell tüntetni az árat, ami segít az eligazodásban. Ebből is kiderül, hogy a nagyobb tojás olcsóbb, mert a tojáshéj aránya kisebb az egész tojáshoz viszonyítva. Ráadásul a tojás egészséges, olcsó és nagyon jó minőségű élelmiszer, ne csak húsvétkor fogyasszuk!

– De ugyanilyen jó és egészséges a sertéshús is. Itt meddig tarthat ki az áfacsökkentés hatása?

– Úgy látom, hosszú távon. Korábban a sertés- és a vöröshús elleni kampányok miatt következett be fogyasztáscsökkenés, most tíz–tizenöt százalékos bővülést mérünk. Ráadásul a baromfihús-fogyasztás is nőtt, az első két hónap adatai alapján három-négy százalékkal. Ez mutatja, hogy az embereknek több pénzük van, és többet is költenek.

– Akkor eddig ez sikertörténet, de mi van a tejjel?

– Európa túltermeléssel küzd, példátlan tejpiaci válság van, ami a kvótarendszer megszűnésének eredménye. Érezni az orosz embargó, a közel-keleti háborús állapotok és a kínai gazdaság lassulásának hatását. Az unió piacán soha nem látott mértékben csökkent a tej ára, miközben a gazdák egyre többet termelnek, hogy kompenzálják veszteségeiket. Ezt megszenvedi a magyar tejágazat is, amely két éve izmosnak és felkészültnek tűnt a kvóta megszűnésére. Persze bizonyos tényezőkkel, pél­dául ezen embargóval nem számolhattunk, döntően ezek miatt van most válság. A gazdák érdekében döntött úgy a kormány, hogy tizenegymil­liárd forintos rendkívüli támogatást ad a tejtermelőknek.

– Ez az összeg tűnhet soknak is, de lehet akár kevés is, és csak áprilistól folyósítják. Más támogatásban nem gondolkoznak?

– Tárolási és intervenciós beavatkozás is lehetséges, de ezeket a lépéseket egyeztetni kell az unióval, amelynek soros holland elnöksége meglehetősen visszafogott ebben a témában. Persze a nagy termelők abból indulnak ki, hogy ők tovább bírják ezt a nyomást.

– A gazdasági tárca számításai szerint a sajtok kivételével az ötszázalékos áfakulcs bevezetése ötven­négy­mil­liárd forint kieséssel járna. A termelők a folyadéktej tizennyolc százalékos áfája csökkentését kérik. Miért nem lépi ezt meg a kormány?

– Ezt a kérdést a következő évi adótörvények tárgyalásánál lehet leghamarabb megvizsgálni, ezzel kapcsolatban már több számítást is készült. A Tej Terméktanáccsal a jövő héten egyeztetünk erről. Többféle tej és tejtermék van, nagyon ügyesen kell megválasztani, hogy melyik kategó­riában csökkentünk áfát, mert azt senki sem akarhatja a belföldi szereplők közül, hogy az importtej áfáját csökkentsük, miközben a belföldié marad.

– Az uniótól a válság leküzdéséhez várható segítség?

– Nem látom ennek jeleit. Írország, Dánia, Hollandia abban érdekelt, hogy ez az állapot még egy darabig fennmaradjon. Egy megoldás lehetséges, azon túl persze, hogy magyar tejterméket vásároljunk, az orosz embargó feloldása. Bízunk benne, hogy félévkor, legkésőbb az év végén erre sor kerül.

– Azért addig még van egy kis idő.

– Éppen ezért indítottuk most a fogyasztás fellendítése érdekében a Tejszív akciót, amelynek az a célja, hogy minél több magyar tejet vásároljanak a fogyasztók. Ebben több multilánc is részt vesz. Remélem, eredményes lesz.

– A múlt heti tejes demonstrációhoz mit szól?

– Egyetértek a termelőkkel. Persze azt nem lehet megmondani, hogy milyen hatással lesz a felvásárlókra.

– És mit gondol, mi lesz a tej­ágazattal?

– Remélem, talpon marad! A magyar állam a lehetséges támogatások határáig elment, és még további megoldásokat keresünk. A magyar állattartás így is a legjobban támogatottak közé tartozik Európában. Ugyanakkor kell ágazati fegyelem is, hasznos lenne például, ha azok a kereskedők, akik az agrárkamarában együtt vannak a termelőkkel, önmérsékletet tanúsítanának és nem importot hoznának be, hanem magyar tejet árulnának.

– Mi a helyzet a baromfiáfa kérdéskörében? Úgy tudom, ígéret van a csökkentésére. Ráadásul a helyettesítő terméket már csak ötszázalékos áfa terheli, ami miatt Brüsszel akár eljárást is indíthat ellenünk. Lehet arra számítani, hogy a jövő évi költségvetésnek már a baromfisok is örülhetnek?

– Még csak március van, nem tudok egy nyári döntést megjósolni. A minisztérium több előterjesztést készített a szakmai szervezetekkel együtt arra, hogy a baromfihús áfája hogyan alakuljon. Itt is ki kell értékelni, hogy milyen hatása volt, van a sertéstőkehús áfacsökkentésének, és milyen fehéredés figyelhető meg. És persze figyelembe kell venni azt is, hogy jelentős adóbevételek esnek ki, miközben a kiadási oldalon is sokan állnak sorba.

– Az áfacsalások elleni harchoz hogyan tudnak hozzájárulni?

– Ez elsősorban a NAV és a rendőrség feladata, de amiben tudunk, abban mi is segítünk. Komoly eredményeket értünk el az illegálisan behozott dobozos tej visszaszorításában. Most egyébként olyan alacsony a tej ára, hogy legálisan is megéri behozni.

– A többi termékkel mi a helyzet? Cukor? Étolaj?

– Figyelünk rájuk is, bár az elmúlt években a sertéshús volt a sláger, tavalyelőtt az egyik feldolgozónál komoly tétel ismeretlen eredetű húst foglaltunk le. De a felsorolt termékeknél is folyamatos ellenőrzések vannak, mert az ilyen maffiaszerű csoportosulások több áruval is foglalkoznak. Az ekáer és az online pénztárgépek bevezetése visszaszorította az illegális élelmiszer-kereskedelmet.

– Javában folyik a földértékesítések második köre. Hány hektárnál tartanak most?

– Március 22-ig negyvennégyezer-nyolcszáz hektárt értékesítettünk a második körben, ezerkétszázhuszonkét vásárló volt, de a számok napról napra emelkednek. És ezek az adatok csak a három hektár feletti területeket jelölik. Az ennél kisebb parcellák értékesítése is folyamatos.

– Hogyan haladnak a szerződés-kötésekkel?

– Azok is folyamatosak, de a számok naponta változnak. Az első értékesítési körben ötezer-kilencszázhuszonhét eredményes licit volt, ebből, a legfrissebb adatok szerint, ötezer-kétszáz szerződést már megkötöttünk. Ez azért mutatja, hogy nagyon sok gazda jutott földhöz. A 2015-ben értékesített, majd ötezer darab, három hektár alatti földre vonatkozó adásvételi szerződéseket szintén megkötöttük már.

– Lehet számítani harmadik körös földértékesítésre?

– Erről még nincs döntés. Az biztos, hogy lesz még egy értékesítési forduló, amelyben halastavakat, gyümölcsösöket kínálunk értékesítésre, de ezek kisebb területek.

– Az ellenzék szerint nem. Földügyben mindig megtalálják a kormányt és persze a minisztériumot is.

– Támadásból van bőven. Ott van például az LMP-s Sallai R. Benedek, aki e tekintetben nagy harcos, de amikor ő akart földet venni, akkor nem volt ennyire támadó hangulatban. Talán ez érthető is, védett területet akart megvásárolni. A földügy egyébként politikai csetepaténak tekinthető, több gazdafórumon voltam az elmúlt hetekben, és földdel kapcsolatos kérdés nem is hangzott el, mert a gazdák is tisztában vannak azzal, hogy árveréses földértékesítés zajlik. Van egy árverés előtti értékelés, a kikiáltási ár magasabb, mint a piaci ár, és ezután van az árverés. Amikor Sallai R. Benedek próbálkozott feljelentéssel, akkor elfelejtette, hogy nem a minisztérium és nem a Nemzeti Földalap alakítja egy-egy terület árát, hanem a vevők. Tehát valamennyi terület, és ezt a bíróság is megállapította, reális, helyben kialakult forgalmi értéken kelt el. Persze nem mindig az árverési nyertes lép tulajdonba, hiszen vannak elővásárlási jogosultak is. Nagyon fontos: az árveréseken letisztult szabályok vannak, teljesen mindegy, hogy ki kinek a rokona, ismerőse: háromszáz hektár feletti tulajdona nem lehet senkinek sem, és az dönt, hogy ki fizet többet. Ami még itt felmerül, a családtagok vagyoni összeszámítása, de elfelejtik, hogy 1990 óta a földtulajdont nem kell összeszámítani a családtagoknál. Éppúgy, ahogy más tulajdonokat sem, ez teljes mértékig alkotmányellenes lenne, ha az egyik embernek a vagyonszerzése a másik ember tulajdoni állapotától függene.

– A Jobbik is támadja a földértékesítést, sőt népszavazást is kezdeményezett ebben az ügyben, amit be is fogadtak.

– Persze, ők is támadnak, de azt elfelejtik, hogy közben a jobbikos gazdák vásárolják a földet, és persze az LMP-sek is. A Jobbik annak idején azt ígérte, hogy minden árverésen ott lesz, figyel és megakadályozza, amit csak tud. Szerintem ez a figyelem a jobbikos gazdák földvásárlásaiban és a liciteken való részvételben merül ki. Megdől az ellenzék érve, hogy a fideszesek akarják megszerezni az állami földeket, hiszen az árveréseken nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ami viszont tény: minden tizedik magyar gazda vásárolt állami területet.

– Mi a helyzet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH)? Megmarad, átalakul, esetleg beolvad a minisztériumba?

– Az MVH-hoz csak akkor szabad hozzányúlni, ha jobb és eredményesebb szervezetet lehet helyette kialakítani. Azt viszont tudni kell, hogy az MVH ma Európában az egyik legeredményesebb kifizető ügynökség! Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne feladatunk javítani a működését. Több program zajlott az elmúlt években, most is éppen egy gazdabarátabb ügyintézést célzó program zajlik. Hogy kritikák érik az MVH-t, nem meglepő, nincs olyan szervezet, amely ne kapna bírálatot. De az, hogy kétszázhatvankétezer ügyre csak ezerötszáz fellebbezés jutott, az egészen jó arány. Az MVH-t sokat bírálják amiatt is, hogy ellenőrzési feladatokat is ellát, de az egyes agrártámogatásoknál uniós előírás, hogy hány százalékban kell ellenőrzést végrehajtania a kifizető ügynökségnek. Ha nincs megfelelő számú ellenőrzés, akkor az EU leállítja a kifizetéseket, azokat is, amelyeket nem ellenőriznek.

– A GMO-mentességünket, vala- mint az unió és Amerika között meg­kötendő szabadkereskedelmi egyez­ményt együtt vagy külön kell kezelni?

– Egyértelműen együtt. Nagyon kell figyelnünk, hogy ne játsszanak ki bennünket, hiszen Magyarország elkötelezett a GMO-mentesség mellett. Pontosan egy tucat tagállam csatlakozott a GMO-mentes Európa kezdeményezésünkhöz, és van néhány másik, amely nem nyilatkozott, de csak azért, mert nem folyik a területén GMO-ban érintett növény(ek) termelése. Ez azt jelenti, hogy már többségben vannak azok a tagálla­mok, amelyek valamilyen formában a GMO ellen foglaltak állást. Az uniós közvélemény nyomása is ebbe az irányba tolja a döntéshozókat. Itthon folyamatosak az ellenőrzések, a vetőmagkontrollok is. Itt van mindjárt a tavaszi vetések ideje, nem ajánlom senkinek, hogy GMO-s vetőmaggal próbálkozzon!

– Ha szabad kezet kapna, melyik ágazatot fejlesztené?

– Külön egyiket sem, együtt min­det. Hiszek abban, hogy a jól gépesített növénytermesztésre érdemes állattenyésztést alapozni. És bár tudom, hogy a jelenlegi helyzetben kicsit furcsán hangzik, de hiszek abban, hogy az állattenyésztésnek közép- és hosszú távon igenis van jövője. Természetesen piaci zavarok mindig is lesznek, de azok idővel elmúlnak. A feldolgozottság fokát mindenképpen növelni kell. Az alapanyag-termelőknek meg kell érteniük, hogy valamilyen feldolgozó-kapacitással is rendelkez­niük kell. A tejpiaci problémáknál is jól látható, hogy akiknek van egy kisebb tejüzemük, és késztermékkel közvetlenül boltokat látnak el, őket kevésbé érinti a válság, mint azokat, akik csak a termelésre alapoznak.

– Ezek után most már meg lehet kérdezni, milyen évet zárt tavaly a mezőgazdaság?

– Az agrárium teljesítménye 2015-ben meghaladta a rekordnak számító 2014–es évet, ami, tekintettel az időjárásra, különösen nagy teljesítmény. Bízom benne, hogy az idén is tudjuk hozni az elmúlt két év eredményét, és közben az említett problémákat is megoldjuk. Ezek nagyon súlyos gondok, de a termelők tudják, hogy a minisztériumra és rám is számíthatnak.