Fazekas Sándor: A fejlődés szembetűnő és vitathatatlan

– Mit tesz a minisztérium azért, hogy a közös agrárpolitika célrendszere megmaradjon, és a források ugyanúgy rendelkezésre álljanak 2020 után, mint most?

– Legalább egymillió magyar mezőgazdasági termelő, alkalmazott és hozzátartozó megélhetése függ részben vagy egészében az agrártámogatásoktól. Ezért rendkívül fontos, hogy azok jelenlegi szintje 2020 után is megmaradjon, és azt teljes egészében a gazdák kapják meg. Jelenleg a 2020 utáni közös agrárpolitika jogi kereteinek kialakítása zajlik, ami befolyásolja a támogatások nagyságát is.
A dokumentumba sikerült beépíteni a januárban Budapesten elfogadott V4-nyilatkozatban foglaltakat, amelyek egyértelműen a KAP-rendszer jelenlegi fenntartását tartják elfogadhatónak.

– Miért ragaszkodunk annyira a közös agrárpolitikához?

– Az európai uniós és a nemzeti támogatásoknak köszönhetően 2010 óta a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban mintegy hetvenkétezer új munkahely jött létre. Bár a támogatásokat a gazdák kapják, annak haszonélvezői maguk a vásárlók. A fogyasztók, akik így méltányos áron egészséges, jó minőségű és biztonságos élelmiszerhez juthatnak. Nekünk tehát elemi érdekünk, hogy az Európai Unió agrárpolitikája kellő pénzügyi háttérrel rendelkezzen.

– A napokban egy nemzetközi konferencián az is elhangzott, hogy Magyarország kész többletvállalásokat is tenni az agrárbüdzsé fenntartásáért. Miért?

– Valóban így van. Nagy-Britannia kiválásával csökkentek a források, ezért Magyarország az elsők között vállalta, hogy húsz százalékkal megemeli tagállami befizetését. Emellett az is fontos, hogy azokat a forrásokat, amelyek a gazdáknak járnak, az unió ne csoportosítsa át például a migránskérdés megoldására. Bizakodó vagyok, a nemzeti kormány pedig eltökélt, hogy a jövőben is megvédi a gazdák érdekeit.

– Lázár János a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a magyar föld védelmében folytatott küzdelmet nem nyertük még meg, új, komoly ütközet előtt állunk. Mikor lesz vége ennek a harcnak, illetve milyen támadást kell kivédeni?

– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a csatát megnyertük, hiszen az Orbán-kormány talpra állította a mezőgazdaságot. Megtörtük a nagybirtok nyomasztó túlhatalmát. A Földet a gazdáknak program révén minden harmadik földműves tovább gyarapíthatta birtokait: megerősítettük a családi vállalkozásokat és az agrárközéposztályt. Joggal mondhatjuk, hogy fenntartható fejlődési pályára állítottuk az ágazatot. A háborút azonban még valóban nem nyertük meg. Újabb küzdelmeket kell vívnunk a magyar érdekek védelmében. Derűlátó vagyok, mert a visegrádi négyek országai egymást támogató érdekközösség, amely közösen sok mindent elérhet az unióban. A harcnak pedig soha nem lesz vége, mindig lesznek olyan kérdések, amelyek vitákra adnak lehetőséget. Mindig lesznek érdekütközések a tagállamok között, ez természetes. Ezért olyan államvezetés szükséges, amely határozottan kiáll a hazai gazdák ügyéért. A Fidesz–KDNP-kormány erre a feladatra esküdött fel.

– Ha már itt tartunk, mi a választás tétje a magyar mezőgazdaság szempontjából?

– A mezőgazdaság és az élelmiszeripar növekedési pályára állt. Az utóbbi esztendőkben megerősödött cégek mellett mára új beruházások fémjelzik a magyar élelmiszer-gazdaságot. Nem voltak gazdatüntetések, traktoros felvonulások, az Orbán-kormány – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével együttműködve, a gazdákra stratégiai partnerként tekintve – megteremtette az agrárbékét. A fejlődés szembetűnő és vitathatatlan. Az ellenzék veszélyezteti ezeket az eredményeket, hiszen nincs komoly agrárprogramja, és kirívóan gazdaellenes. Mögötte csak egy szűk szocialista érdekcsoport van, nem a vidéki Magyarország. A tanyák, falvak és kisvárosok népe tudja, kik képviselik az ő érdekeit: csak a Fidesz–KDNP, a nemzeti ügyek kormánya.

– A közelmúltban indult a magyar szürkemarha-termékeket népszerűsítő promóció. De miért harmadik országban reklámozzuk azokat? Annyi van belőlük, hogy nem lehet eladni, vagy itthon már telített a piac?

– A szürke marha hungarikum. Nincs az a mennyiség, amely elegendő lenne belőle. A hazai piacot ellátjuk, exportra is jut, de a marketing, a reklám hozzátartozik az országimázshoz, amelybe a szürke marha kiválóan illeszkedik. Jól jelképezi hazánkat, agrikultúránkat és ősi hagyományainkat.

– Legutóbb a méhészekkel kötöttek stratégiai megállapodást. Miért volt erre szükség?

– A magyar méztermelés az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik. Mi vagyunk az egyetlen tagállam, amely csak hazai termelésből látja el a piacát. Nem szorulunk behozatalra, hazánk jelentős mézexportőr. Európában rengeteg hamis mézet árusítanak, ezért komoly exportlehetőségeink vannak. A megállapodással a hazai fogyasztást növelnénk.