Gazdaság
Fair Brexitet akarunk
Érdekünk az átfogó megállapodás, megvédjük a kinti magyarok jogait
Az Európai Unión belül minden szinten egységes az a vélemény, hogy az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerét a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is stratégiai szinten kell tartani – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer tegnap Londonban. A miniszter a visegrádi négyek, valamint a négy délkelet-európai EU-tagállam, Horvátország, Szlovénia, Románia és Bulgária részvételével rendezett informális találkozóra érkezett Nagy-Britanniába.
Szijjártó Péter a minisztériumi közlemény szerint azt mondta, az egész Európai Unió érdeke, hogy az Egyesült Királysággal stratégiai viszonyrendszer maradjon fenn a brit kilépés után is.
A magyar álláspont világos: fair Brexitet akarunk, és a lehető legszélesebb körű, a lehető legátfogóbb megállapodást a jövőbeni együttműködésről – jelentette ki, majd hozzátette, életbevágóan fontos az unió és hazánk számára is, hogy szabadkereskedelmi megállapodás szülessen az Egyesült Királyság és az EU között.
Hazánk két nagyon fontos érdeket tart szem előtt a kilépési tárgyalásokon. Az egyik a Nagy-Britanniában élő magyar állampolgárok jogosultságainak megvédése – erre a kölcsönösség elve alapján a brit fél is nyitott, a másik a lehető legszélesebb szabadkereskedelmi megállapodás, nem utolsósorban azért, mert idehaza nyolcszáznál több brit vállalat több mint ötvenezer alkalmazottat foglalkoztat.
Szijjártó Péter a minisztériumi közlemény szerint azt mondta, az egész Európai Unió érdeke, hogy az Egyesült Királysággal stratégiai viszonyrendszer maradjon fenn a brit kilépés után is.
A magyar álláspont világos: fair Brexitet akarunk, és a lehető legszélesebb körű, a lehető legátfogóbb megállapodást a jövőbeni együttműködésről – jelentette ki, majd hozzátette, életbevágóan fontos az unió és hazánk számára is, hogy szabadkereskedelmi megállapodás szülessen az Egyesült Királyság és az EU között.
Hazánk két nagyon fontos érdeket tart szem előtt a kilépési tárgyalásokon. Az egyik a Nagy-Britanniában élő magyar állampolgárok jogosultságainak megvédése – erre a kölcsönösség elve alapján a brit fél is nyitott, a másik a lehető legszélesebb szabadkereskedelmi megállapodás, nem utolsósorban azért, mert idehaza nyolcszáznál több brit vállalat több mint ötvenezer alkalmazottat foglalkoztat.