Európai uniós tőke a befektetésekhez

„Azzal bíztuk meg a bizottságot és az EIB-t, hogy sürgősen készítsen előzetes jelentést a (növekedés felgyorsítása érdekében) megtehető gyakorlati lépésekről, nyereséges befektetési projektekről” – közölte Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszterek tanácsa október 14-én egyeztet a potenciális befektetésekről, eddig kell elkészülnie az előzetes jelentésnek. A befektetések jellegéről egyelőre semmit sem tudni, de finanszírozásukról a szombati ülésen négy lehetséges alternatíva is felmerült, amelyek közös eleme a magántőke bevonása – adta hírül a távirati iroda.
Olaszország a vállalatok forrásokhoz juttatásának eszközeit bővítené, Franciaország és Németország pedig a magánbefektetések növelésére vonatkozó javaslatot tett. Lengyelország magánpiaci források bevonásával hétszázmilliárd eurós európai befektetési alapot hozna létre, Jean-Claude Juncker, a bizottság új elnöke pedig háromszázmilliárd eurós befektetési programot sürgetett.

„Nincs varázspálcánk, de szükségünk van a növekedésre, úgy kell növelnünk a keresletet, hogy nem veszünk fel újabb hiteleket. Az állami és a magánforrások helyes elegyére van szükségünk” – mondta Michel Sapin francia pénzügyminiszter. Olasz kollégája azt is hangsúlyozta, hogy sürgős strukturális reformokra van szükség a befektetések ösztönzése és a „nyereségességhez szükséges körülmények megteremtése” érdekében. Az Európai Unió gazdasága tavaly mindössze 0,1 százalékkal nőtt, és az idei év első két negyedévében stagnált, miközben a munkanélküliség 11,5 százalékon áll.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarországnak is előnyökkel járna a lengyel kezdeményezés megvalósítása. Az új alap közös uniós háttérrel bocsátana ki kötvényeket, ami nem növelné a garanciát vállaló országok államadósságát – mondta a miniszter. A további javaslatokkal kapcsolatban Varga Mihály kitért arra, hogy némi aggodalommal hallgatták azt a román felvetést, amely a növekvő román védelmi kiadásokat levonná a költségvetési hiányból. „Nem hiszem, hogy a tagállamok közötti hadiipari különbségeket át kellene vezetni a pénzügyi mérlegekbe is, így kedvezni azoknak az országoknak, amelyek még többet akarnak haditechnikára költeni” – mondta Varga Mihály, hangsúlyozva: a védelmi költést nem szabad „könyvelési trükkel” támogatni.