Gazdaság

Európa számít a nukleáris energiára

A német atomleszerelési példa nem követendő a térségben, hazánk mellett több ország is gőzerővel fejleszti erőművi kapacitását

Bár Németországban folytatódik az atomerőművek leszerelése, Európa többi országa továbbra is ragaszkodik a nukleáris energiához. Nemcsak hazánkban, Bulgáriában, Finnországban és Romániában is folyamatban vannak atomenergetikai be-ruházások.

paks-atomeromu
Az oroszoknak meghatározó a szerepük a fejlesztéseknél (Fotó: Csudai Sándor)

Románia újabb fontos lépést tett a napokban atomerőművének bővítéséért: az állami Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat kiírta a versenytárgyalást a cernavodai erőmű (CNE) hármas és négyes blokkjának megépítésére 6,5 milliárd euró értékben. Ahogyan arra korábban utaltunk, a román állam a beruházónak adná az új blokkok 51 százalékát, s legalább harminc százalékot megtartana. Várhatóan a China General Nuclear Group kapja a megbízást, legalábbis Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes korábbi kijelentése alapján.

A szociáldemokrata politikus még júniusban állapodott meg a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) elnökével Bukarestben arról, hogy a pénzintézet finanszírozná a kínai vállalatok romániai beruházásainak jelentős részét, s szándéknyilatkozat is született az atomberuházás finanszírozásáról. Eredetileg öt reaktort terveztek a cernavodai atomerőműbe, de csak kettő épült meg közel tíz év különbséggel: a másodikat 2007-ben helyezték üzembe, s ekkor döntött a román kormány két további egység megépítéséről. Az első két reaktor összesen mintegy ezernégyszáz megawatt villamos energiát termel, amely az ország szükségletének nagyjából a 18 százalékát fedezi.

Bulgária is folytatná atomenergetikai programját két vonalon is. Az 1974-ben megnyitott kozloduji erőmű hat reaktora közül már csak kettő működik. Az üzemidejük viszont 2017-ben, illetve 2019-ben lejár, igaz, egy kétszázmillió eurós beruházással még tíz évig üzemelhetnek. Egy hetedik reaktor építése is felmerült, amelyben a japán Toshiba amerikai leányvállalata, a Westinghouse venne részt, viszont kérdéses, hogy az Európai Bizottság engedélyezi-e.

Félbemaradt viszont az új, belenei erőmű építése, amely megfelelt az európai uniós stresszteszteknek is, és hamar megkaphatná az engedélyeket a folytatáshoz az uniós szervezetektől. A 2008-ban kezdődött beruházás azonban 2010 óta áll, mivel a 2009-ben hatalomra került új kormány leállíttatta költségvetési okokra hivatkozva. A fejlesztést az orosz Atomsztrojekszport nyerte meg, az elvégzett munkáért egymilliárd eurós kártérítést követel. Jobban halad viszont a finnországi projekt egy szintén orosz cég, a Roszatom közreműködésével. Az építkezés várhatóan 2015-ben kezdődik Hanhikiviben, ha a finn parlament engedélyezi – erre hamarosan sor kerülhet. A cég ezerkétszáz megawattos reaktort szállít a 6,5 milliárd euróba kerülő erőműhöz. Várhatóan ez év végén Iránnal is megállapodik a busheri atomerőmű két reaktorának beszállításáról. Az országban egyetlen reaktor működik 2010 óta, a felek még 1992-ben állapodtak meg az erőmű építéséről. Az orosz vállalat lesz a paksi bővítés beszállítója is.


Románia is keleti irányba nyit
A román–kínai kapcsolatok közel egy évvel ezelőtt vettek lendületet, amikor novemberben mintegy húsz év után először járt kínai államfő Bukarestben Li Ko-csiang személyében. A látogatást az a döntést követte, amely szerint a Bukarest vasúti körgyűrűjét, valamint azt a Fekete-tenger partján fekvő Konstancával összekötő szakaszt egy kínai beruházó építi meg, de Kína az észak-erdélyi autópályát is megépítené.