Európa számára újabb kiadási tételt jelent a migrációs nyomás

Angela Merkel német kancellárt is meglepte, amikor legutóbb Budapestre látogatott, hogy milyen erős hazánkban a német cégek jelenléte – idézte fel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a német újraegyesítés évfordulója alkalmából tartott budapesti konferencián. A tárcavezető az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen arról beszélt, hogy több mint hatezer német vállalat működik Magyarországon, külgazdasági kapcsolataink negyedét teszik ki, s az elmúlt negyedszázadban befektetéseik és beruházásaik értéke meghaladta a húszmilliárd eurót. Hangsúlyozta, a járműgyártás mellett növelni kell a német–magyar kapcsolat szerepét az orvosi műszerek, műanyagipari, valamint élelmiszer-ipari termékek kereskedelmében is. „A bizalom pedig alapérték lett a két ország politikai-gazdasági kapcsolataiban az elmúlt huszonöt évben” – emelte ki Varga Mihály. Hangsúlyozta a német gazdaság domináns szerepét Közép-Európában, és megjegyezte, a kormány is azt szeretné, hogy ez a szerep tartós és stabil maradjon. A kormány kiemelt együttműködést folytat a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával, közös bizottságot állítottak fel, amellyel negyedévenként áttekintik a kapcsolatokat a problémák közös megoldására törekedve. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer idei bevezetésekor is a német cégek kérésére hagytak több tesztidőt a rendszer alkalmazására. A miniszter fontosnak nevezte azt is, hogy a mostani költségvetési ciklusban a kutatás-fejlesztés-innováció területe is kiemelt támogatást kapjon.

A migrációval kapcsolatban Varga kijelentette, a magyar kormány szerint rövid távon nem lehet az európai munkaerő-piaci problémákat a gazdasági bevándorlók befogadásával kezelni, az unióban most is tíz százalék körüli a munkanélküliség, először ezeknek az embereknek kell munkalehetőséget adni. Kiemelte, Európának szüksége van szakképzett munkaerőre, azonban „a most ideérkező migránstömeg nem feltétlen a német vagy magyar szakemberhiányt tölti be, hanem rövid távon elsősorban a szociális kiadásokat növeli”.