Esésben a török líra, stabil gazdaság kell

– Milyen gazdasági hatásai voltak, lesznek a múlt hét végén megtartott törökországi elnök- és parlamenti választásnak?

– Az elnökválasztás már az első fordulóban eldőlt, valamint az, hogy az Igazság és Fejlődés Pártjának, igaz, koalíciós partnerrel, de megkérdőjelezhetetlen többsége van a Nagy Nemzetgyűlésben. Ez a világgazdasági tényezőket megnyugtatta, hogy az Erdogan-rendszernek továbbra is többsége van, ígéreteit be tudja tartani, és fejlesztési programjait is tovább tudja vinni. Egyszóval: érdemes tárgyalni velük. Az ankarai döntéshozók számára azonban egyértelmű, hogy a török gazdaság erősen ki van téve a világgazdasági változásoknak, miként ez az elmúlt hónapokban a török líra lejtmenetében markánsan megmutatkozott. A régi-új vezetésnek a gazdaságot páncélba kell öltöztetnie, hogy ez ne ismétlődjön meg, de nem lesz egyszerű feladat.

– Milyen a támogatottsága az újra megválasztott elnöknek?

– Nem kétséges, hogy az új elnöki pozícióba választott Recep Tayyip Erdogannak nagy a támogatottsága, de az ellenzéke is. Az utóbbiak adják a török nemzeti össztermék nagy részét. Nyilvánvaló, hogy gazdasági kérdésekben nemzeti kiegyezésre van szükség. Ez mindkét oldalnak érdeke. Hogy ez miként zajlik, nyilvánosan vagy zárt ajtók mögötti alkukkal, egyelőre nem lehet tudni. A fő gond az, hogy a török gazdaság tőkehiánnyal és számos belső anomáliával küzd. Ezt kell az új vezetésnek kezelnie, s az sem kérdéses, hogy erre kapott felhatalmazást. Ha ebben nem teljesít, annak súlyos belpolitikai következményei lehetnek.

– A múlt vasárnapi választás után hétfőn már erősödött a líra.

– Igen. De csak pár százalékot, mert a nemzetközi pénzpiacok a választási eredményben stabilitási erőt látnak. Illúzió azonban, hogy a török líra visszanyerheti mindazt, amit az elmúlt hónapokban a nyugati valutákkal szemben veszített. A török társadalom fájóan ugyan, de tudomásul vette, hogy vagyona a nemzetközi pénzpiaci rendszerben több mint tíz százalékot devalválódott. A beletörődést az is jelzi, hogy Erdogan elnök ötven százalék feletti szavazatot kapott. Híveivel el tudta hitetni, hogy a helyzet nem romlik tovább, ha ő az új, nagy hatalmú állam- és kormányfő. Szavazói hittek neki, de a nekik adott ígéretet nem lesz könnyű betartania, mert a világgazdasági folyamatok nem kedveznek Törökországnak.

– Erdogan elnök beavatkozik a jegybank monetáris politikájába?

– A nemzetközi pénzpiacok óvják Erdogant, hogy közvetlenül beavatkozzon a török jegybank monetáris politikájába. Ezt szerintem nem is teszi, de közvetetten igen, és ezt a szavazói el is várják tőle. Azaz: a kamatemelések vagy -csökkentések alku tárgyai lesznek az elnöki és a jegybanki vezetés között, és ezt mindkét fél igyekszik majd titokban tartani.

– Mitől erősödött a líra tulajdonképpen?

– A választási eredménytől. Bár erősödés helyett inkább stabilizációról beszélnék.

– Milyen eszközökkel erősíti a gazdaságot Erdogan?

– Az első legfontosabb lépésnek annak kell lennie, hogy személyes kapcsolatait is bevetve, az egyes kormányoktól – Katartól, Kínától vagy mástól, s ha lehet, a nemzetközi pénzpiacokról – áthidaló kölcsönöket szerezzen az adósságállomány kezeléséhez, s a gazdaságba a bankokon keresztül hozzon pénzt. Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a devizaalapú hitelek kivezetését, ez jelenleg a török gazdaság egyik legnagyobb problémája.

– Milyen a megítélése az elnöknek Törökországban, és milyen nemzetközileg?

– A megítélése Törökországban megosztott. Többen szeretik, mint akik nem. A különbség azonban csupán néhány millió ember a több mint nyolcvanmilliós országban. Nemzetközi téren nyilván az adott ország érdekei szerint ítélik meg Törökország elnökét, de az egyértelmű, hogy a nemzetközi szociáldemokrácia és a liberális körök elutasítják a személyét, és különösen azt az elnöki rendszert, amelyet bevezetett. Más kérdés, hogy Erdogan valójában úszik azzal a nemzetközi árral, amelyben az állam- és kormányfők egyre nagyobb hatalmat akarnak kézben tartani, s azt a közjó érdekében használni: gondoljunk csak Donald Trump elnökre vagy Vlagyimir Putyinra. Pár évtized múlva kiderül, hogy tényleg ez történik, vagy ez csupán kommunikációs fogás a hatalmon maradás érdekében.

– Hazánknak van közvetlen érdekeltsége abban, hogy a líra ne zuhanjon, hanem erősödjön? Jó kapcsolatot ápol a két ország?

– Magyarországnak, Közép-Európának, de magának az Európai Unió egészének egyaránt érdeke, hogy Törökországban politikai és gazdasági stabilitás legyen. Törökország az EU-térségnek nagyon fontos beszállítója és piaca. Kereskedelmünk is biztatóan alakult az elmúlt években Törökországgal, nagyobb a kivitelünk, mint a behozatalunk. Érdekünk, hogy az export-import számok növekedjenek, s ehhez stabilitás kell a gazdasági erőközpontként is számon tartott Törökországban.