Erőteljes gyengülésben a nemzetközi börzék

Több mint háromszázalékos gyengüléssel kezdték a napot tegnap reggel a vezető nyugat-európai tőzsdék, követve ezzel a hajnali ázsiai és a hétfő esti New York-i irányt. A pesszimizmus hátterében részben az inflációtól és a kamatemelésektől való félelem áll. Az amerikai tőzsdén még múlt héten péntek délelőtt változott meg a hangulat, akkor látott napvilágot ugyanis a befektetők figyelmének középpontjában álló amerikai bér-statisztika, amely a vártnál nagyobb méretű béremelést tartalmazott. Az órabérek ugyanis januárban 2,9 százalékkal emelkedtek, 2009 júliusa óta a legnagyobb mértékben nőttek éves összevetésben az Egyesült Államokban. Emiatt felerősödtek az inflációs félelmek, és egyre több befektető számít arra, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a korábban várt két-három kamatemelés helyett akár négy alkalommal is növelheti a kamatszintet, ami a részvénypiacok számára kedvezőtlen.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: már február eleje óta negatív irányba tartanak a legfontosabb indexek. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a részvénypiacokon januárban a legbiztonságosabb piaci eszközök közé sorolt német és amerikai állampapíroknál hozamemelkedés volt, ez pedig előrevetítette, hogy a részvénypiacok is negatív irányba indulhatnak. A mostani látványos esés ellenére többségben vannak azok a piaci vélemények, amelyek szerint csak átmeneti megingás történt, és egyelőre tartós lejtmenetre nem kell számítani. Ezeket a vélekedéseket alátámasztja, hogy összességében még mindig jók a fundamentális mutatók, azaz növekszik a gazdaság a fejlett piacokon. Továbbra is rengeteg pénz van a piacokon, ez pedig azt jelenti, hogy a befektetők előbb-utóbb ismét vásárlóként jelenhetnek meg, ezzel megállítva az esést. Németh Dávid a következő időszakra utalva elmondta, biztosnak látszik, hogy túl vagyunk a részvénypiaci szárnyaláson. Az emelkedő kamatok, a feszes munkaerőpiac és az ebből adódó béremelések, valamint a drágább nyersanyagok a cégek nyereségességét visszafogják.

Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a lejtmenet a nemzetközi részvénypiacokon a múlt hét második felében kezdődött, amit leginkább a kötvénypiaci hozamok emelkedése idézett elő. Mivel az inflációs várakozások elindultak felfelé, a befektetők elképzelhetőnek tartják, hogy a tervezettnél többször emelhet kamatot a Fed. Az elemző szerint az európai részvénypiacokon az is okot adhatott az aggodalomra, hogy az Európai Központi Bank a várakozások szerint hamarabb befejezi szeptemberig tervezett eszközvásárlási programját. Nagy András szerint ezekből adódóan korrekció indult a részvénypiacokon, amelyek most általánosan gyengültek. A másik kiváltó ok lehet – tette hozzá a szakember –, hogy jelentős tőkeáttételes ügyletek, például hitelből nyitott ügyletek épültek fel, amelyeket az esés miatt tömegesen zárni kellett, így felgyorsították az esést a börzéken. A magyar piac ugyanakkor csak leköveti a változásokat – tette hozzá a szakember. Ezt leginkább a Mol és az OTP részvényei sínylik meg, amelyek amúgy is általában együtt mozognak a nemzetközi piacokkal. A magyar részvénypiac leginkább a nyugat-európai, azon belül is a német tőzsdével mozog együtt. Nagy András szerint a magyar és a nemzetközi tőzsdékre a mostani gyengülés csak átmeneti hatású lesz, hosszú távon nem ez lesz a jellemző. A mostani esések azonban az elkövetkező hetekben, amíg a piaci korrekció tart, várhatóan megmaradnak.

Az Oxford Economics makrogazdasági elemzői tegnap – mint arról a távirati iroda hírt adott – közölték: a ház számítási modellje szerint ha a vezető tőzsdék részvényárfolyamai globális átlagban tíz százalékkal zuhannak, a hét vezető ipari hatalom együttes hazai össztermékének nominálértékét ez is csak 0,3 százalékkal csökkentené kétévi távlatban.