Erősödő kínai–magyar kapcsolatok

Kína és a kelet-közép-európai régió országainak együttműködése, a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése minden résztvevő számára egyértelmű előnyökkel jár – közölte tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető úgy fogalmazott, hogy nagymértékben nyitott gazdaságként és az Európai Unión belül a növekedés motorjának számító Kelet-Közép-Európa részeként Magyarország érdekelt a nemzetközi együttműködés bővítésében, különös tekintettel a kínai kapcsolatokra. Varga Mihály rámutatott, hogy egyre elfogadottabb nemzetközi szakmai álláspont, amely szerint a világgazdaság jelenleg az alacsony növekedés csapdájában van. Úgy fogalmazott, a kitörési pontot ebből a helyzetből az jelentheti, ha az egyes nemzeti kormányok a növekedést támogató gazdaságpolitikát folytatnak. Szerinte hazánk már évekkel ezelőtt meghozta ezt a döntést, a gazdaság teljesítménye pedig visszaigazolja a gazdaságpolitikai intézkedéseket, mivel a 2013-as növekedési fordulat óta lendületesen bővül a gazdaság, a munka nélkül lévők száma 2010 óta igen nagy mértékben, 11,6 százalékról 4,1 százalékra mérséklődött. Úgy fogalmazott: Magyarország nyitott gazdaság, a növekedésben fontos szerepet játszik a külkereskedelem. Fő külkereskedelmi partnerünk természetesen az Európai Unió, ugyanakkor a keleti nyitás politikájának köszönhetően a magyar exportban már a keleti országok képviselik a legnagyobb arányt. A tárcavezető rámutatott, hogy a Kína és Magyarország közötti külkereskedelmi forgalom is dinamikusan növekszik, 2016-ban meghaladta a 7,1 milliárd dollárt, ami 8,2 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest. Hozzátette, eközben fokozatosan erősödnek a kínai–magyar pénzügyi kapcsolatok. Követendő példaként említette a Bank of China, a Kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank jelenlétét a régió­ban és Magyarországon.