„Erős hazai középvállalkozások létrejöttéhez járulunk hozzá”

–  Hogyan értékelné a tavalyi évet?

–  A felkészülési időszak zárásának nevezném 2018-at. Az elmúlt két évben négy új tőkealapot hoztunk létre. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forinttal indult 2011-ben, a 2016 végétől tartó moratóriumot követően 2017 utolsó negyedévétől megnövelt tőkével már újra tudott kihelyezni.
A kormány döntése szerint 2017 végére létrejött a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap húszmilliárd forinttal és az Irinyi II. Kockázati Tőkealap nyolcmilliárd forinttal. A tavalyi évben is két új tőkealapot hoztunk létre, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot és év végén az Irinyi I. Kockázati Tőkealapot. Idén már ezzel az öt alappal működünk, melyek össztőkéje mintegy hetvenmilliárd forint. Az előző évben az akvizíció felgyorsult. A beérkezett mintegy 300 tőkeigényből 110 ügyletet vizsgáltunk meg részleteiben. Összesen 32 olyan tranzakció került a döntéshozók elé, ami pozitív döntéssel zárult, összesen 8,2 milliárd forint értékben. Ezek a számok már önmagukban is jelentős aktivitást, bővülést mutatnak.

–  Hány cég van a portfóliójukban?

–  Jelenleg mintegy hetven céget vagyonkezelését végezzük. Jellemzően kisebbségi tulajdonosok vagyunk, ugyanakkor több szempontból is foglalkozni kell a portfóliótársaságokkal: tulajdonosi döntéseket kell hozni, időszakonként értékelni kell az előrehaladásukat. Ahol a továbbiakban nem indokolt a szerepvállalásunk, ott az „exitet” elő kell készíteni, és végre kell hajtani. Ami igazán munkaigényes, az a 15–20 társaság, ahol most is restrukturálás zajlik. Egyes cégeknél pótlólagos befektetési forrást kell bevonni, vagy a cégstruktúrát kell átalakítani, míg másutt az értékesítési rendszert vagy a fejlesztési tevékenységet kell felülvizsgálni.

–  Hány társaságból léptek ki tavaly?

–  Összesen nyolcból. Ezek egy részénél százszázalékos „exitet” hajtottunk végre, ami azt jelenti, hogy teljes hozammal lezártuk az ügyletet, míg másutt részletfizetéssel érjük el ugyanezt. Rugalmasak vagyunk a kifizetéskor, ez megállapodás kérdése, ami a cégnek jó, általában nekünk is jó. Eddigi működésünk során 41 exitet realizáltunk, amivel magasan kiemelkedünk a hazai befektetési társaságok és alapok köréből, mivel kevés olyan alapkezelő van, aki ennyi sikeres kilépést tud felmutatni. Majd négymilliárdnyi a kilépésekkel érintett befektetési összeg, amin több mint egymilliárd forint hozamot realizáltunk, még úgy is, hogy volt két-három olyan cég, melyből kisebb tőkevesztéssel léptünk ki.

–  Az idei évre mik a terveik?

–  Tavaly december és idén február között öt befektetési szerződést írtunk alá, 1,2 milliárd forint kihelyezéssel. Emellett jelentős szerepet vállalunk a jövőben is a gépipari ágazatban, hiszen Magyarország meghatározó ipari kockázati befektetői mi vagyunk, és ezt a címet nem is szeretnénk elveszíteni. A gépipar, a fémmegmunkálás, az egészségügyieszköz-gyártás továbbra is kedvelt befektetési terepünk. Emellett fontosnak tartjuk a környezetgazdálkodást, környezetvédelmi ipart, szennyvíztisztítást, amelyek területén sikeresnek tűnő befektetéseket indítottunk az elmúlt években. Lehetőséget látunk a védelmi iparban is. Új üzleti célterület a sport, illetve az ezzel kapcsolatos technológián és innováción alapuló vállalkozások köre. Sok magyar fejlesztés van, mely ide kapcsolódik, és bizonytalan a forrásháttere. A fentieken túl elkezdtünk befektetni az oktatásba, oktatástechnológiába is. A Green Fox Academy befektetésünk középszintű szoftverfejlesztőket képez, a vállalkozás sikeres, bővülő árbevétellel, és már Prágában is működik, azontúl, hogy hiánypótló szakmát oktat, mert hazánkban (de a V4-tagállamokban is) hiány van informatikusokból.

–  Milyen egyéb területeken vannak jelen?

–  Egyaránt foglalkozunk startupokkal, illetve már működő vállalkozásokkal. Vannak olyan konstrukcióink, amelyeket akár egy tíz éve működő cég is igénybe tud venni, de mint jeleztem a startupoknak is tudunk induló tőkét adni. E téren elég nagy a kereslet, a projektjeink negyven százaléka ilyen típusú kezdeményezés. Tőketermékeinkkel ma a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások teljes palettáját le tudjuk fedni. A tőkepiacon is létezik egyfajta munkamegosztás. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány például promócióval, kiállítással, versenyek rendezésével, kapcsolati tőkével, minimális anyagiakkal tud segíteni. A Hiventures egy nagyságrenddel nagyobb, akár 9 millió forintos mikrobefektetéssel támogatja a vállalkozásokat. Ezen összeghatár felett tovább bővül a befektetők lehetséges köre és a termékpaletta. Akik hozzánk fordulnak, általában nem most kezdik meg tevékenységüket. Ideális esetben a befektetést igénylő társaság már egy létező prototípus, egy piacra bevezetett termék vagy szolgáltatás birtokában érkezik hozzánk, és azt szeretné fejleszteni, mivel a továbblépéshez, a gyártásfejlesztéshez több száz millió forintra van szükség. Mi ezt a tőkeigényt egy megalapozott üzleti terv alapján oda tudjuk ítélni számukra.

–  Gondolom, a befektetés nem csak pénzt jelent.

–  Legalább ennyire fontos a cégek szigorú pénzügyi mentoringja is. Ez azt jelenti, hogy megpróbáljuk a társaságot többé-kevésbé jól szabályozott, cégszerű működés irányába terelni. Ennek elfogadtatása a partnereinkkel eleinte ellenállásba ütközik, aztán szerencsére mindenki belátja, hogy ez szükséges a sikeres hazai és nemzetközi terjeszkedéshez. Az átláthatatlan üzleti tevékenység nem alapozhat meg tartós sikert.

–  Mekkora az érdeklődés a kkv-k irányából?

–  Immár 2011 óta folytatunk folyamatos tudatformálást, mivel Magyarországon a tőkefinanszírozásnak nincs számottevő múltja. Ilyen szempontból nekünk magunknak kell a többi szereplővel együtt alakítani a piacunkat. Érdeklődés szerencsére van, de világossá kell tenni, hogy ez nem hitel, és nem vissza nem térítendő támogatás. Ha valaki ezt megérti, az már jó potenciális alany. Arról is meg kell győzni a privát tulajdonost, hogy mi az átmeneti tulajdonszerzésünkkel nem vesszük át a vállalkozása irányítását. Ez gyakran felmerülő, sokszor ki nem mondott kérdés, de erre válaszul kialakítottunk egy üzletpolitikát az elmúlt években, amihez máig ragaszkodunk. Ez pozitív hozzáállást generált a kkv-k körében. Egyrészt a mi tulajdoni hányadunk soha nem haladja meg a 49 százalékot, ami pozitív jelzés a cégek felé. A másik fontos üzletpolitikai elem, hogy biztosítjuk az eredeti tulajdonosoknak azt, hogy bármikor kivásárolhatnak minket egy meghatározott értéken. Ha valaki ezt szeretné tenni, akkor megkeresésére kiszámoljuk üzletrészünk adott időpontra vonatkozó vételárát. Kiemelném, hogy ahova belépünk, ott az ágazat adottságait mérlegeljük. Hozamelvárásunkat nem „papírból” keletkeztetjük, hanem az ágazatban kitermelhető hozamot vesszük figyelembe. Emiatt például az informatikában más hozammal kalkulálunk, mint a gépiparban. Ez a három fontos, bizalomerősítő tényező. Egyébként folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket a tőkebefektető elvárásairól, magatartásáról, döntéseiről az alapkezelő honlapján keresztül.

–  Kikkel működnek együtt?

–  A tulajdonosunk a Pénzügyminisztérium, természetesen velük a legszorosabb a kapcsolat, de nagyon sok piaci szereplővel is tartós együttműködésünk van. Nyitottak vagyunk, számos befektetővel hajtottunk végre az elmúlt években közös tranzakciót. Ez hasznos és tanulságos minden félnek. Nálunk csak egy elvárás van, hogy szabályszerűen és a jog talaján állva tudunk együtt dolgozni valakivel, természetesen a nemzetgazdasági célok szolgálatában.