Erős gazdaság, gyengülő árfolyammal

Az amerikai dollár is a népszerű menedékdevizák közé tartozik (Fotó: Hegedüs Róbert)

Beszakadtak a távol-keleti tőzsdék a tegnap reggeli órákban, és erős csökkenéssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken, hiszen az immár totálissá váló kereskedelmi háború az egész világgazdaságot megrengetni készül. A dollár erősödött az euróval, a forint pedig gyengült az euróval és a dollárral szemben. Ami szintén közös volt, hogy a feltörekvő devizák gyengültek az euró és a dollár ellenében a nyitáskor. Mint ismert, Donald Trump hétfő este bejelentette, hogy újabb kétszázmilliárd dollárnyi kínai importot tervez tízszázalékos pótlólagos védővámokkal sújtani, válaszul arra, hogy Peking ötvenmilliárd dollárnyi amerikai importra vetett ki 25 százalékos vámot. Ezt megelőzően viszont az Egyesült Államok szintén ötvenmilliárdnyi kínai importot sújtott védővámmal. Természetesen a mostani, immár szinte a teljes kínai exportot sújtó lépést sem tervezi válasz nélkül hagyni az ázsiai ország. Amiatt, hogy a bejelentések egyre közelebb hozzák az átfogó kereskedelmi háború kirobbanásának az esélyét, az utóbbi fél év legrosszabb napját zárták tegnap a kínai tőzsdék.

A kedvezőtlen globális események miatt a feltörekvő devizák, mint a forint, jelentős esésnek indultak. A magyar fizetőeszköz másfél hónap leforgása alatt három százalékot veszített értékéből az euróhoz képest, ami nem megrázó erejű, de nem is szokványos. Elemzők egyöntetű véleménye szerint azonban bizonyos, hogy a forint gyengülése ebben a környezetben nincs összefüggésben a magyar gazdaság teljesítményével. Már csak azért sem, mert a forinthoz hasonlóan a cseh korona és a zloty is gyengül, pedig a magyarral együtt a cseh és a lengyel gazdaság is erős. Globális kríziseknél viszont az történik, hogy a befektetők és a spekulánsok igyekeznek menekülni a feltörekvő devizákból az úgynevezett menedékdevizák irányába, mint például a svájci frank vagy az euró és az amerikai dollár. Vagyis jelentősek ilyenkor az eladások, és ez meghatározó az árfolyamra is. Most sem történik egyébként más, mint a feltörekvő piacokat sújtó eladási hullám.

A másik lényeges körülmény az amerikai kamatemelési hullám. Az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) idén már két alkalommal emelte meg az alapkamatot, legutóbb 0,25 bázisponttal, amely így most 1,75-2 százalékos. A piac viszont azt is beárazta, hogy idén még két alkalommal emel kamatot a Fed. Szemben a 0,9 százalékos magyar jegybanki alapkamattal. A jegybanki kamat alapvetően meghatározza a bankközi és a kereskedelmi bankok kamatait is, vagyis azt, hogy a befektetők mennyi hozamot realizálhatnak, ha egy pénzintézetben parkoltatják a tőkéjüket. Az emelkedő amerikai kamatkörnyezet viszont arra sarkallja a befektetőket, hogy inkább ott fektessék be a tőkéjüket, mivel lényegesen magasabb hozamot kaphatnak mint forintbefektetéseik esetén, ez viszont utóbbi árfolyamát gyengíti. A dollárt erősíti továbbá az emelkedő olajár is, az utóbbi hónapokban pedig ugrásszerűen emelkedtek az olajárak, az északi-tengeri Brent hordónkénti ára megközelítette a hét elején a 75 dollárt. Jellemző az is, hogy amikor drágul az olaj, akkor ez a dollár erősödését vonja maga után, ellenkező esetben viszont általában gyengül az amerikai valuta.

Változatlan az alapkamat
Egyelőre még szükséges a jegybank szerint a laza monetáris kondíciók fenntartása

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtatott – 2016. május 25. óta – a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult – adta hírül tegnap a jegybank. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. Emellett a jegybank emelte az idei bruttó hazai termékre (GDP) és inflációra vonatkozó előrejelzését. A korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4 százalékos GDP-bővülést vár a jegybank, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte. Jövőre a GDP várhatóan 3,5 százalékkal, 2020-ban 2,8 százalékkal bővül, miközben az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig három százalék lesz – adta hírül a távirati iroda. Az MNB egyetlen horgonya az infláció, amely az olajár-változás miatt átmenetileg három százalék fölé emelkedik ugyan, de 2019 közepétől fenntartható szerkezetben éri el a célt – fogalmazott kamatdöntése után a monetáris tanács, egyben az eddigi indoklásokban szereplő „tartós” kifejezés elhagyásával jelezte: az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges. A távirati irodának a jegybank megerősítette, a testület szerint végig,
a monetáris politika öt–nyolc negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni. Azt is ismertették, az árfolyam alakulása csak közvetve, annak az inflációs folyamatokra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja a tanács helyzetértékelését. A bankközi piacon nem befolyásolta lényegesen a forint árfolyamát (324/euró) tegnap a jegybank kamattartó döntése, bár arra a hírre, hogy hosszabb távon a laza monetáris politika nem marad fenn, átmenetileg 322-ig erősödött. (PGI)

Bankszektoron túli ágazatok
Növekedést mértek a biztosítási, pénztári és tőkepiacokon egyaránt

Gyorsuló növekedés, az etikus életbiztosításoknál jelentős költségcsökkentés és nagyobb átlagdíj jellemezte a biztosítási piacot tavaly. A befektetésialap-kezelők és alapok vagyona történelmi csúcsra ért. Jelentős kihívás a biztosítási és tőkepiacon a fogyasztók, befektetők védelmét szolgáló új uniós jogszabályoknak való megfelelés. Tovább gyorsult a biztosítók bővülése, a tavalyi ezermilliárd forintot meghaladó díjbevétellel új csúcsot ért el a szektor. A jövedelmezőség tovább erősödött, elérve a válság előtti szintet. A biztosítók tőkefeltöltöttsége átlagosan jóval százötven százalék fölötti – áll a Magyar Nemzeti Bank biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében. A tanulmányból az is kiderült, hogy az önkéntes pénztárak száma hatvanháromra csökkent, ez a trend idén folytatódhat. A nyugdíjpénztári vagyon a növekvő tagdíjbefizetések és kedvező hozamok révén kiugróan bővült mintegy ezernégyszáz-milliárd forintra. Bár az egészség- és önsegélyező pénztári egyéni befizetések is rekordot értek el, ez nem ellensúlyozta a munkáltatói hozzájárulás rendkívüli csökkenését. A nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások hitelvolumene tovább csökkent, míg a faktoring és a pénzügyi lízingállomány enyhén bővült. Ez a szektor erősen koncentrált: csak öt pénzügyi vállalkozás ért el egymilliárd forint feletti mérleg szerinti profitot, övék a szektor eredményének négyötöde. A magántőkealapok száma duplájára nőtt, és forrásaik dinamikusan bővültek. A kockázati tőkealapok jegyzett tőkéje is nagy arányú növekedést produkált, öt új alap indult. (ZD)