Enyhíthető energiafüggőségünk

Az uniós forrásokból történő finanszírozás érdekében az úgynevezett közös érdekű beruházások listájára kell felkerülnie a magyar-szlovén pályázatnak. Az Európai Tanács 2014. júniusi csúcstalálkozóján döntött az energiaunió létrehozásáról, és annak hármas stratégiai célkitűzéséről: egyrészt megfizethető energia biztosítását a vállalkozások és a fogyasztók számára, másrészt a tagállamok energiabiztonságának garantálását az unió energiafüggőségének csökkentésével párhuzamosan, harmadrészt a zöldenergia támogatása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatása – magyarázta Ördögh Tibor.

Az unió az új évezredre az energiahordozók területén egyre nagyobb importra szorult. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban az energiafelhasználás 53,6 százaléka importból valósult meg. Az energiafüggőség területén a legnagyobb problémát az okozza, hogy a földgáz legnagyobb része Oroszországból érkezik. A nagyfokú kitettség csökkentése érdekében az Európai Unió új importőröket keres, akikkel kiválthatják az orosz gázt. Ennek egyik elképzelése volt a Nabucco gázvezeték ötlete, ami végül túl drágának bizonyult. Egy másik megoldást az LNG-vel történő kereskedés jelenti. Az LNG-t (liquefied natural gas) vagy magyarul cseppfolyósított gázt úgy hozzák létre, hogy a földgázt –161 °C alá hűtik, így a halmazállapota megváltozik, az összetétele azonban nem módosul. Ez egy színtelen, szagtalan, kémiailag inaktív folyadék, előnye, hogy a hűtés során térfogata hatszázad részére csökken, így a szállítása is olcsóbb. Például ha hatszáz köbméter normál állapotú földgázt lehűtünk, akkor az összezsugorodik, és lesz belőle egy köbméter. Hűtés előtt a szennyezőanyagokat is eltávolítják, így sokkal tisztább anyag jön létre, amelynek köszönhetően kevesebb káros anyag keletkezik a felhasználáskor. Összességében tehát olcsóbbá válik a szállítás, és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatást is mérsékelni lehet. A világ vezető LNG-exportőrének Katar számít, amit Norvégia követ – foglalta össze a szakértő.

A magyar–szlovén gázvezetéken az olaszországi kikötőkbe érkező LNG-t tudnák továbbszállítani Közép-Európa irányába.

A kelet–közép-európai gázvezeték-hálózat összekapcsolásának köszönhetően pedig az egész régióban lehetséges a továbbszállítás. A gázvezeték megépítése azért is fontos, mert az energiaunión belül alapvető elvárás a tagállamokkal szemben, hogy energiahálózataikat – villamosenergia- vagy gázvezetékeiket kapcsolják össze, így szükség esetén biztonságos energiaellátást tudnak garantálni. Ebben rejlik a magyar–szlovén együttműködés lényege is, mivel Magyarország érdeke az energiabeszerzés diverzifikálása, vagyis hogy minél több helyről tudjunk villamos energiát vagy gázt vásárolni. A horvátországi Krk szigeténél épülő LNG-terminál pedig azért lehet hasznos, mert így az adriai térségben jellemző magas energiapiaci árak mérséklődhetnek a verseny következtében. Horvátország számára felemás a helyzet értékelése, mivel a 234 millió euróba kerülő terminál építésébe az unió is beszállt az Európai Hálózatfejlesztési Eszközön keresztül 101,4 millió euróval, a horvát kormány százmillió euróval, míg a fennmaradó 32,6 millió eurót az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják.

A horvát beruházást megközelítve a szlovén–magyar gázvezeték százötvenmillió euróba (ötvenmilliárd forintba) kerülne a tervek szerint.

A pályázatról az Európai Tanács várhatóan idén júniusban hoz döntést – tudatta lapunkkal Ördögh Tibor.