Gazdaság
E-mobilitásban utazó együttműködés
Az osztrák cégek meghatározóak a cukorgyártásban, az élelmiszeriparban, valamint az autókereskedelemben is Magyarországon, de munkaerőhiánnyal szembesülnek
– Milyen a két állam közötti kereskedelmi forgalom?
– Osztrák szemszögből nézve Magyarország a hetedik legnagyobb kereskedelmi partner világviszonylatban, az ötödik az Európai Unióban, Kelet-Európában pedig Csehország után a második legfontosabb szövetséges. A világ minden tájára irányuló osztrák export három százaléka jut Magyarországra. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmi forgalma hozzávetőlegesen tízmilliárd euró.
– Mekkora az osztrák beruházások volumene Magyarországon?
– Különböző statisztikák és nézőpontok ütköznek egymással. Ha csak a tőke áramlását nézzük, akkor Ausztria Németország és Hollandia után a harmadik legfontosabb beruházó Magyarországon. Amerikai és orosz cégek előszeretettel eszközlik úgy magyar beruházásaikat, hogy azt Luxemburgon és Hollandián keresztül futtatják át, nyilván ezt adóügyi megfontolásból teszik. Reálgazdasági szempontból vitathatatlanul a németek az elsők, ami pedig a vállalkozások és a foglalkoztatottak számát illeti, Ausztria a második helyen áll. Számomra természetesen ez a legfontosabb.
– Ha önt egy osztrák cég megkeresi, hogy invesztáljon-e Magyarországon, mi a válasza?
– Általában három kérdés vetődik föl. Az egyik az uniós támogatások elérhetősége, ez pozitív. A második helyen a rendelkezésre álló munkaerőről érdeklődnek, a harmadik pedig a szakképzettség. Ezek összefüggenek, és jelenleg gondokkal küszködünk ilyen téren.
– Milyen az együttműködés a magyar kormánnyal?
– Magyarországon tudomásom szerint ezerötszáz osztrák cég működik. A magyar kormány négy osztrák vállalattal kötött stratégiai partnerségi megállapodást, s ez mindenképpen elismerés. A magam részéről ezt a számot keveslem, és üdvözölném, ha emelkedne.
– Lát erre esélyt?
– Tudom, hogy a magyar kormány figyelemmel kíséri vállalatainkat, de konkrétumról még nem tudok. Pozitív, magas színvonalú a gazdasági együttműködésünk, és abban bízom, hogy ez erősödik a jövőben. Sok példát tudnék említeni itteni osztrák cégek hatékony működésére, a cukorgyártás, az autókereskedelem és az élelmiszeripar területén is.
– Van-e munkaerőgondjuk az osztrák vállalatoknak Magyarországon?
– Az utóbbi időben egyre több jelzés érkezett hozzánk, hogy ilyen problémával szembesülnek. Budapesttől nyugatra, ahol sok osztrák üzem, vállalat, gyár van, és ahol a munkanélküliségi ráta, úgy tudom, egy százalék körüli, nagyon nehéz képzett, de akár képzetlen munkaerőt is találni. Így az üzemek nem tudják gyártókapacitásukat kihasználni.
– Miként próbálnak ezen segíteni?
– Az osztrák cégek Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában keresnek munkaerőt. A bér is jó érv lehet a toborzásban, az Európai Unió sok kaput megnyitott a munkavállalást tekintve. Olyan időket élünk, amikor a munkaerő mobil, Németországból is emberek ezrei mennek máshova dolgozni. Az is lehet, hogy Magyarországon egyszerűen csak olyan sok cég van, hogy elérték a limitet, és elfogyott a munkaerő. Ezért tartom jónak kormányuknak azt a kezdeményezését, amely a nyugdíjasok munkába való visszatérését könnyíti meg.
– Sok magyar ingázik a két ország között.
– Igen, információim szerint mintegy hetvenezren járnak át hozzánk dolgozni, úgy, hogy hét közben Ausztriában élnek, majd hétvégén hazatérnek.
– Nemrég egy osztrák–magyar kereskedelmi fórumon kiemelt ügynek mondta az e-mobilitást.
– A fenntartható energiagazdálkodás és fenntartható közlekedés fejlesztése együttes gondolkodásra és tervezésre készteti mindazokat, akik választ keresnek a kérdésre, milyen technológiai és társadalmi környezet vár majd bennünket az olaj korszaka után? A járműipar mindkét ország számára óriási értéket teremt. Ezen belül az e-mobilitás a nagy cégeket is érinti, gondolok itt az Audira, a Mercedesre, a Boschra. Ez olyan közös kapcsolódási pont, amiben mind hazájuk, mind mi érintettek vagyunk, és hiszek abban, hogy virágzó lesz az együttműködésünk. Ezzel a témakörrel szorosan összefügg a környezetvédelem is, hiszen mindannyian szembesülünk a rengeteg autóval és a légszennyezés problémájával.
– Miként áll Ausztria a startup cégekhez?
– Ez nagyon fontos ágazat, s természetesen figyelünk rá. Az Osztrák Gazdasági Kamara támogatja ezeket a cégeket, van egy Szilícium-völgy elnevezésű programunk, ahol segítünk nekik Kaliforniában „talajt fogni”, de Izraelbe és Londonba is van ehhez hasonló projektünk. Mivel nem vagyunk nagy ország, így a keretünk is véges. Ezért is támogatjuk cégeink világpiaci törekvéseit. Tisztában vagyok vele, hogy ez önöknél is kiemelt téma, nem is olyan régen volt is egy közös rendezvény az osztrák és a magyar startupoknak.
– A digitális eszközökre való átállás fontos téma, mi a válasza erre Ausztriának?
– Fejleszteni kell az iskolákat, hogy mind tudásban, mint eszközökben a legkorszerűbben elláthassuk a diákokat. Saját lányomon látom, hogy náluk bevett gyakorlat a „cyber homework”, azaz a virtuális házi feladat, és kevésbé használnak füzetet. Persze, ez nem csak az oktatásban jelenik meg, hanem a gazdaság valamennyi területén is. Aki nem tart lépést, az veszít.