Gazdaság

Emmanuel Macron francia államfő egyik legnagyobb feladata a vasúti reform

Sztrájk az átszervezések ellen, a közlekedési dolgozók ragaszkodnak munkájuk nyugdíjig történő szavatolásához

Folytatódott tegnap az utóbbi évek egyik legnagyobb vasutassztrájkja Franciaországban, a belföldi gyorsvonatoknak csak mintegy ötöde közlekedett. A vasutasok 29,7 százaléka vett részt a munkabeszüntetésben az előző napi 34 százalékhoz képest, és a fennakadások továbbra is jelentősek voltak.

Ma az ígéretek szerint fokozatosan helyreáll a rend a sztrájk következő, vasárnap kezdődő második szakaszáig. Édouard Philippe miniszterelnök kedd délután a távirati iroda beszámolója szerint a nemzetgyűlésben cáfolta, hogy a vasúti reform célja a privatizáció, a kisebb vasútvonalak megszüntetése vagy a vasutasok státuszának visszavonása. A száznegyvenezer embert foglalkoztató, közel ötvenmilliárd eurós adósságot felhalmozott állami vasúttársaság reformja és modernizációja ugyanakkor Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, hiszen 1995 óta szinte valamennyi kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta. A kormány egyik fő célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az ötven és ötvenöt év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Az új szabályozás a cégnél jelenleg dolgozókra nem vonatkozna, csak a jövőbeni vasutasokra, s a szakszervezetek a vasút adósságának rendezését is szeretnék elérni.