Gazdaság

Emelkednek az aranytartalékok

A legnagyobb tételekkel rendelkező országok is meglehetősen aktívak lettek

A jegybankok aranyvásárlásai, vagy éppen eladásai, jelentősen befolyásolják a nemesfém világpiaci árát, különösen azóta, hogy nettó vevőkké váltak.

Leginkább Oroszország és Törökország növelte aranytartalékát júniusban, Németország viszont csökkentette – tartalmazza a Nemzetközi Valutaalap közleménye. A múlt hónapban az orosz aranytartalék 0,541 millió unciával (1 uncia 31,1035 gramm), 35,197 millió unciára emelkedett, ami a hatodik legnagyobb a világon. A világon tizenharmadik legnagyobb aranytartalékkal rendelkező Törökország 0,319 millió unciával, 16,491 millió unciára növelte aranytartalékát. Júniusban szerényebb mértékben aranyvásárló volt még Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Szerbia, Görögország és Ecuador is. A múlt hónapban a német aranytartalék 108,805 millió unciára csökkent, ami a második legnagyobb a világon az Egyesült Államoké után.

Az arany unciánkénti ára a legnagyobb forgalmú augusztusi jegyzésre múlt pénteken 0,8 százalékkal, 8,60 dollárral csökkent, 2010. február 10. óta legalacsonyabb szinten, 1085,50 dolláron zárt. A jegybankok aranytartalékainak alakulása iránti figyelem azóta élénkült meg, hogy a központi bankok 2010-ben nettó aranyvásárlókká váltak, miután csaknem két évtizeden át nettó eladók voltak. A jegybankok aranyvásárlásai, eladásai, jelentősen befolyásolják a nemesfém világpiaci árát. Két éve áprilisban például arra a hírre, hogy a pénzügyi válságban lévő Ciprus eladja kevesebb mint 15 tonna aranytartalékát, az arany azonnali ára harminc év óta a legnagyobb eséssel reagált.