Gazdaság
Emelkedett a középosztály jövedelme az elmúlt hét évben
Az összes bevételt számítva csökkent a leggazdagabbak részesedése
A magyarországi középosztály átlagjövedelme tizenhat százalékkal volt magasabb tavaly 2010-hez képest, ugyanakkor e réteg részesedése az összes keresletből stagnált a vizsgált időszakban – közölte tegnap a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) a távirati irodával. Ennek a mintegy hárommillió főt számláló csoportnak körében az egy főre jutó havi reáljövedelem a 2010-es 98,9 ezer forintról 114,5 ezer forintra emelkedett 2016-ra az uniós statisztika szerint. Munkadíj szempontból a középosztály alatt található csaknem négymillió fő reáljövedelme tavaly kilenc százalékkal volt magasabb 2010-hez viszonyítva, 73,8 ezer forintot tett ki. Ugyanakkor az összes jövedelemből a 2010-es 29,2 százalékról 2016-ra 27,7 százalékra csökkent a részesedése ennek a rétegnek.
A második legmagasabb fizetéssel rendelkező tíz százalék súlya az összes jövedelemből enyhén nőtt 2010-re 2006-hoz képest, majd tovább emelkedett 2016-ra, így 13,8 százalékról 14,3 százalékra nőtt az elmúlt tíz évben. A reáljövedelmük tavaly huszonegy százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben, 159,9 ezer forint volt 2016-ban. A leggazdagabb tíz százalék részesedése az összes bevételből a 2010-es 20,2 százalékról 2014-re 23,2 százalékra nőtt, 2016-ra azonban 22,6 százalékra mérséklődött. Havi átlagos reáljövedelmük tavaly 252,7 ezer forint volt, 32,5 százalékkal magasabb a 2010. évinél. A legszegényebb tíz százaléknál az elmúlt tíz év alatt, 2006-ról 2016-ra mindössze hat százalékkal nőttek a reáljövedelmek, ugyanakkor míg ez a réteg 2010-ben még a jövedelmek 4,2 százalékával, addig 2016-ban már csak 3,3 százalékával rendelkezett. A legmagasabb és a legalacsonyabb fizetséggel rendelkező egy-egy millió fő egy főre jutó jövedelmében 2006-ban 7,5-szeres volt a különbség, ami 2010-re 4,3-szeresre olvadt, azonban 2016-a ismét nőtt a különbség, 5,4-szeresre – tette hozzá a gazdaságkutató.
Az egyenlőtlenségek növekedése a gazdaságkutató szerint főleg az egykulcsos adónak, továbbá a szociálpolitikában történt változtatásoknak, egyebek közt a munkanélküli segély radikális csökkentésének és a közmunkában foglalkoztatottak száma növekedésének a következménye – írja a GKI.
A második legmagasabb fizetéssel rendelkező tíz százalék súlya az összes jövedelemből enyhén nőtt 2010-re 2006-hoz képest, majd tovább emelkedett 2016-ra, így 13,8 százalékról 14,3 százalékra nőtt az elmúlt tíz évben. A reáljövedelmük tavaly huszonegy százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben, 159,9 ezer forint volt 2016-ban. A leggazdagabb tíz százalék részesedése az összes bevételből a 2010-es 20,2 százalékról 2014-re 23,2 százalékra nőtt, 2016-ra azonban 22,6 százalékra mérséklődött. Havi átlagos reáljövedelmük tavaly 252,7 ezer forint volt, 32,5 százalékkal magasabb a 2010. évinél. A legszegényebb tíz százaléknál az elmúlt tíz év alatt, 2006-ról 2016-ra mindössze hat százalékkal nőttek a reáljövedelmek, ugyanakkor míg ez a réteg 2010-ben még a jövedelmek 4,2 százalékával, addig 2016-ban már csak 3,3 százalékával rendelkezett. A legmagasabb és a legalacsonyabb fizetséggel rendelkező egy-egy millió fő egy főre jutó jövedelmében 2006-ban 7,5-szeres volt a különbség, ami 2010-re 4,3-szeresre olvadt, azonban 2016-a ismét nőtt a különbség, 5,4-szeresre – tette hozzá a gazdaságkutató.
Az egyenlőtlenségek növekedése a gazdaságkutató szerint főleg az egykulcsos adónak, továbbá a szociálpolitikában történt változtatásoknak, egyebek közt a munkanélküli segély radikális csökkentésének és a közmunkában foglalkoztatottak száma növekedésének a következménye – írja a GKI.