Elutasították a görögök a hitelezőket

Korfun és Krétán csaknem hetven százalékot ért el a nemmel szavazók aránya, de este fél nyolckor a belügyminisztérium által közzétett eredmények szerint országosan a szavazók hatvan százaléka utasította el a nemzetközi hitelezők követeléseit. Így a Ciprasz-kormány hatalmon maradt. „A görög kormány azonnal folytatni akarja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel, hogy megegyezésre jussanak, és a felszínen tudják tartani az országot. Az újrakezdődő egyeztetéseknek nagyon hamar, akár 48 órán belül le kellene zárulniuk” – mondta tegnap Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő az egyik görög televíziónak. Nikosz Filisz, a kormányzó Sziriza párt parlamenti szóvivője elmondta, a nemleges eredmény lehetővé tenné a görög kabinetnek, hogy továbbhaladjon, egyezségre jusson a hitelezőkkel, és normalizálja a bankrendszert. A görög politikusok rögtönzött derűlátása ellenére azt viszont nem tudni, lesz-e, aki fogadja őket.

Az érvényességi küszöbhöz szükséges negyvenszázalékos arányt már délután elérte a szavazásra jogosult 9,8 millió választópolgár a nemzetközi hitelezők követelményeiről rendezett referendumon. A saját sorsukon kívül most az eurózóna tágabb értelemben vett jövőjéről, stabilitásáról is szavaztak. A nemek többségével a bankrendszer könnyen összeomolhat, és az euróövezet érinthetetlenségének illúziója is odavész. Ha ugyanakkor a görögök elfogadták volna a hitelezők követeléseit, azaz igennel szavaz a többség, az a kormány lemondását és belpolitikai válságot jelentett volna. A „Grexitnek” – azaz Görögország kilépése az eurózónából – magas költségei lehetnek mind a hitelezők, mind a görögök oldalán. A szombaton megjelenő görög napilapok egy része az igen szavazatra buzdította a polgárokat. „Igen az euróra és Európára, A polgárok az ország jövőjét tartják a kezükben, A görögök Európát választják, Mentsétek meg a hazát, IGEN. Életben maradunk és tovább harcolunk, Igen Görögországra és az euróra”, leginkább ilyen szalagcímekkel jelentek meg a lapok.

A görög miniszterelnök szerint a demokrácia győzelmét jelenti a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról tartott népszavazás. Alekszisz Ciprasz tegnap szavazatának leadása után kijelentette: a referendum üzenete az, hogy a nép kezébe vette önnön sorsát. „A kormány akaratát figyelmen kívül hagyhatják, de a népakarattal ezt nem tehetik” – mondta a miniszterelnök a távirati iroda beszámolója szerint, hozzátéve, a vasárnapi referendummal a görög nép azt üzeni, hogy kezében tartja sorsát, a demokrácia legyőzi a félelmet, az elszántság győz a félelem propagandája felett. „Biztos vagyok abban, hogy egy új utat nyitunk meg Európa népeinek” – tette hozzá.

A Daily Telegraph brit napilap athéni tudósítója arról számolt be – a Sziriza politikusaitól származó információk szerint –, hogy a négy legnagyobb görög bank közül az egyik akár órákon belül teljesen kifogyhat a készpénzből, míg a többiek is csak a hétvégét bírják ki. A kormány kedden kinyitná a bankokat, további likviditás nélkül azonban ez lehetetlennek tűnik. A francia gazdasági miniszter úgy véli, hogy a görögországi népszavazás kimenetelétől függetlenül Európának már ma újra kell indítania a politikai szintű tárgyalásokat az athéni vezetéssel. Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter vasárnap úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és még ha a görög szavazók többsége el is utasítja a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodást, Európa felelőssége, hogy elkerülje az euróövezet versailles-i szerződését. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble nem zárja ki, hogy Görögország kiválhat az euróövezetből – közölte szombaton a német Bild magazinban, Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter viszont „terrorizmussal” vádolta Görögország hitelezőit az El Mundo spanyol napilapnak adott nyilatkozatában. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök ma este Párizsban találkozik, hogy megvitassák a görög népszavazás következményeit – jelentették be tegnap Párizsban és Berlinben egyaránt.