Gazdaság

Előtérben az innováció

A magyar lakosság és a magyarországi vállalatok napjainkban kevésbé eladósodottak, mint a régió többi országában és az unióban – mondta Nagy Márton MNB-alelnök

A GDP évi 4–4,5 százalékos bővülése 2030-ig, a termelékenység javulása, 23–25 százalékos éves beruházási ráta – MNB-alelnök szerint ezek a fenntartható felzárkózás feltételei.

A következő tizenkét évben, 2030-ig a jövedelmek, a beruházások bővülésének és a hitelezés emelkedésének együtt kell megvalósulnia, mindhárom szükséges, de önmagában egyik sem elégséges a fenntartható felzárkózáshoz – mondta tegnap Nagy Márton, a magyar Nemzetei Bank alelnöke a Portfolio Hitelezés 2018 című konferenciáján. Kifejtette, hogy a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének évi átlagos növekedési üteme 2030-ig elérheti a tizenegy százalékot, a vállalati hitelek évi tizenkét százalékkal, a kis- és középvállalati hitelek 13 százalékkal, a háztartások hitelei ennél is jobban, évente 15 százalékkal nőhetnek, sőt, a lakáshitelezés még ennél is gyorsabban, évi 18 százalékkal bővülhet.

Az MNB elképzelései alapján az új konvergenciaprogramnak köszönhetően 2030-ra a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének a GDP-hez mérten – a várt növekedéssel párhuzamosan – a 2018. évi kilencvenöt százalékról százhatvan százalékra kellene emelkednie, miközben a magánszektor banki hitelállománya a GDP harminckét százalékáról hetven százalékára bővülhet. Nagy Márton a távirati iroda beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy az eladósodottság jó dolog, hiszen ez erős gazdaságot és hitelképességet tükröz, a túlzott eladósodottság viszont rossz, mert jelentős kockázatokat hordoz. Kiemelte, hogy a magyar lakosság és a hazai vállalatok napjainkban kevésbé eladósodottak, mint a régió többi országában és az Európai Unióban. Szerinte úgy lehet növelni a bankrendszer hatékonyságát, ha a magyarországi bankoknál az egységnyi eszközre jutó költségeket csökkenteni, ezzel összhangban az egy fiókra, egy munkavállalóra jutó eszközök nagyságát növelni kell. Az új szerződések mellett a már meglévő hitelek esetében is fix kamatozásra kell váltani a kölcsönöknél. A bankrendszer mostani hitel/betét-aránya egészségtelenül alacsony, ezt növelni kell – emelte ki a jegybanki alelnök. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a makrogazdasági helyzet optimizmusra ad okot, jelentős lehet a hitelezés növekedése is, de egyelőre inkább tíz százalék körüli bővülésre lehet számítani a piacon. Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója véleménye szerint a tranzakciós illeték mérséklése hozzájárulna a feketegazdaság csökkentéséhez. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója szerint a bankadó és a tranzakciós illeték csökkentése nélkül aligha érhető el az a hitelezési szint, amit a jegybank makrogazdasági szempontból egészségesnek ítél.