Elmosta az eső az idei málnaszezont

A folytontermő málnafajták adhatnak lendületet a magyarországi termesztésnek – nyilatkozta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács alelnöke a Magyar Hírlapnak. Csizmadia György hozzáfűzte: még csak pár tíz hektáron foglalkoznak hazánkban ezekkel a német és olasz fajtákkal, amelyek nem annyira érzékenyek a gombás betegségekre, mint a hagyományos málnafajták, illetve nagyobb a termésmennyiségük.

Az alelnök elmondta: elsősorban a Börzsöny-hegység lábánál termesztenek hazánkban nagyobb mennyiségben málnát, de Nógrád és Pest megyében, valamint Somogyban is vannak jelentősebb területek, míg Tolna és Zala megyében csak elvétve fordul elő ez a gyümölcs. Összesen nem éri el az ezer hektárt a málnások területe az országban, a hektáronkénti termés három-négy tonna, a gyümölcsöt friss áruként jellemzően itthon értékesítik.

A klasszikus fertődi gurulós málnából, luxuscikként, fagyasztott áruként exportálnak Svájcba, Németországba is, de nem jelentős tételben. Pár száz családnak nyújt megélhetést ez a gyümölcs. Az őstermelők és a kiskertekben termesztők nem jelennek meg a statisztikákban.

Csizmadia György jelezte: a bő három hete indult magyarországi málnaszezon most ért véget. A múlt heti több napos esők, valamint a viharok jelentős károkat okoztak az ültetvényekben, így a szezon hamarabb zárult. A nagybani piacon ezer forintért lehetett hozzájutni a gyümölcs kilójához, ám a fogyasztónak már a két-háromezer forint körüli borsos árat kellett megfizetnie a kereskedelmi árrés és az általános forgalmi adó miatt.

Az alelnök hangsúlyozta: a málnából nem jellemző az import. Igen ritkán lehet találkozni friss áruként spanyol bogyós gyümölccsel hazai üzletláncoknál. Ellenben a fagyasztott termékek piacán a külföldi áruk dominálnak. A szerb, a kínai vagy éppen a kombájnnal betakarított lengyel málna kilója négy-ötszáz forintba kerül. A málnát felhasználják léként, süteményekhez, joghurtokhoz is. 

A málna nagyon érzékeny gyümölcs, a magyarországi klíma, az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, megéghetnek a bogyók – jegyezte meg Csizmadia. Árnyékolni, védeni kell az ültetvényt, párásítani, tápoldatokat használni. Dél-Tirolban például a szabadon termesztett málnát fóliával árnyékolják, gyakorlatilag az üvegházi paradicsomtermesztéshez hasonlóan.