Élményalapú külkereskedelem

Mára elmondható, hogy Magyarország a globális kereskedelmi láncolatokba az egyik leginkább integrált ország. Hazánk magas külkereskedelmi nyitottságáért alapvetően a nagyvállalati szegmens felel, a külkereskedelmi forgalmunk nagyságrendileg húsz százalékát adják csak a kkv-k. A jövőben kiemelten fontos, hogy minden magyar vállalatnál növekedjen az exportforgalom, erre a célra a kkv-k esetében elsősorban a környező országok piacai jöhetnek szóba, míg a nagyvállalati szegmensnek a gyorsan fejlődő térségek jelenthetnek jó célpontot.

A jegybank szakértőinek javaslatai szerint az áruexport mellett a szolgáltatásexport erősítését is kiemelten kell kezelni.  A szolgáltatások támogatását több tényező is indokolja. Egyrészt az elmúlt tíz év tanulsága is azt mutatja, hogy a szolgáltatások exportja jóval válságállóbb volt, mint az áruexporté. Másrészt a gazdasági jólét kiterjedésével egyre inkább megnövekszik a külkereskedelmi partnereink szolgáltatáskereslete mind termelési, mind végfelhasználási oldalon.

Harmadrészt az elérhető technológiai megoldások sokasodásával – internet, felhőtechnológia – már jóval könnyebb a szolgáltatásexport, mint korábban. A helyzetet segíti továbbá, hogy Magyarországot nyugatról fejlett piacok, keletről dinamikusan fejlődő piacok veszik körül, miközben az unió tagjaként könnyen hozzáférhet egy ötszázmilliós piachoz. Ezt az adottságot a jövőben is ki lehet használni törekedve a kölcsönösen előnyös együttműködések megtartására és fejlesztésére.

Az exporton belüli hazai hozzáadott érték növelését támogatná a beruházási támogatások tudásintenzív, belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatokra fókuszálása, és a kiemelten támogatott vállalatok körében a magyar beszállítók arányának növelése. Általánosságban a magyar beszállítók a beszállítói lánc közepén és alján helyezkednek el, és sok esetben csak egyszerűbb alkatrészeket szállítanak be, ráadásul ezek a cégek sokszor csak egy, vagy két vállalat számára értékesítenek, ami kockázatos a működésük szempontjából. A beszállítóknál ezért támogatni kell az értékláncban való feljebb lépést, a termékpaletta szélesítését, valamint az új megrendelői igények felkutatását.

Az állami pénzintézet azt is javasolja, hogy a következő uniós támogatási ciklus tervezésénél kiemelt szempont legyen a termelőberuházások szolgáltatások felőli támogatása. Az új külkereskedelmi stratégiához fontos az ország-, szektor-, termékpromóció és céges brandépítés szétválasztása is.