Elismeri már a Moody’s is az eredményt

Júniusban harminc százalék alá csökkent az Államadósság-kezelő Központ által kezelt adósságrész, azaz a központi költségvetés adósságának a devizaaránya, amely így csaknem öt százalékponttal alacsonyabb a tavaly év véginél. Tekintettel arra, hogy a teljes államadósság túlnyomó részét a központi költségvetés adóssága képezi, ez a kedvező trend a teljes államadósság devizaarányában is érvényesül. A pozitív adósságfolyamatokat a Moody’s is elismerte legfrissebb, csütörtök éjjel közzétett elemzésében. Az intézet szerint az államadósság-ráta csökken a következő években, köszönhetően a kormány költségvetési politikájának és az átmeneti lassulás után újra erőre kapó gazdasági növekedésnek. A nemzetközi hitelminősítő „Ba1” – a befektetési ajánlású sávtól egy fokozattal elmaradó, de felminősítés lehetőségét jelző pozitív kilátással ellátott – besorolással tartja nyilván a magyar szuverén adósságot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is pozitívnak tartja, hogy az államadósság devizaaránya a 2011. év végi 52 százalékos szintről folyamatosan mérséklődött, miután a kormányzat eltökélt szándéka volt az adósság devizakitettségének, árfolyam-érzékenységének csökkentése – adta hírül a szakminisztérium. Ezt a törekvést segítette egyrészt a kormány által kezdeményezett lakossági állampapír-értékesítési program, amelynek sikerét jól tükrözi, hogy immár a háztartások kezében összpontosul az állampapírok 14 százaléka. Az önfinanszírozási program eredményeként pedig a bankok állampapír-piaci részesedése 29 százalékra emelkedett a legfrissebb adatok szerint. Mindez lehetővé tette, hogy a külföldiek szerepvállalása érdemben csökkenjen, az állampapírok mindössze 39 százaléka, a teljes államadósságot tekintve pedig már csak 44 százalék van a nem hazai befektetők kezében. Ezzel nemcsak az ország árfolyam-kockázati kitettsége, de külső sérülékenysége is mérséklődött.

A szaktárca közölte: az elmúlt évek bebizonyították, hogy a kisebb pénzügyi sérülékenység jelentős érték. Az Magyarország jobb kockázati megítélése ugyanis minden eddiginél alacsonyabb hozamokhoz, így mérséklődő kamatkiadásokhoz, vagyis olcsóbb adósságfinanszírozáshoz vezet. A megtakarított költségvetési forintokat beruházásokra, béremelésekre, a gazdaság fejlesztésére lehet fordítani.