Gazdaság

Elfogyott a görögök pénze

Az euróövezeti ország csak újabb hitel révén tudja törleszteni kötelezettségeit, miközben a gazdaságuk nem versenyképes

Görögországnak nincs pénze, így nem tudja törleszteni a júniusban esedékes részletet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hacsak addig megállapodásra nem jut a nemzetközi hitelezőivel folyó tárgyalásokon – jelentette ki vasárnap Nikosz Vucisz görög belügyminiszter. A kormány most inkább arra törekszik, hogy a hitelezők követelései helyett a nyugdíjakat és a béreket ki tudja fizetni.

Nem tudja törleszteni Görögország a júniusban fizetendő 1,6 milliárd eurót a valutaalapnak – ismerte be vasárnap Nikosz Vucisz görög belügyminiszter a Mega Tv görög csatornának. Kormánytagtól eddig ez volt a legnyíltabb beismerése annak, hogy a tárgyalások kudarcának esetén csődbe megy az ország. Korábban az athéni vezetés azt hangoztatta: fennáll a veszélye annak, hogy megállapodás hiányában kifut a pénzéből, de azt is kitartóan ismételgette, hogy teljesíteni kívánja fizetési kötelezettségeit.

Görögország alig tudott kifizetni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) egy 750 millió eurós adóssághányadot, amely legutóbb vált esedékessé. Ezzel a görög kormány nagyon közel jutott ahhoz, hogy technikailag törlesztési csődbe kerüljön – írta a Financial Times. A valutaalapnak járó törlesztési hányadot Athén végül úgy oldotta meg, hogy az IMF-től vett fel kölcsönt ahhoz, hogy az IMF-nek fizetni tudjon. Athénnak június 5. és 19. között négy részletben összesen 1,6 milliárd eurót kell átutalnia a valutaalap számláira. „Ezt a pénzt nem fizetjük be, mivel nem áll a rendelkezésünkre. Ez ismert tény” – mondta Vucisz, hozzátéve, hogy a kormány nem akar ilyen forgatókönyvet, stratégiája nem erre irányul. Hangsúlyozta: folytatják a tárgyalásokat arra az óvatos optimizmusra alapozva, hogy a közeljövőben megállapodásra jutnak a hitelezőkkel. A belügyminiszter megismételte, hogy a kormány elszántan küzd a nemzetközi hitelezők „fojtogatós stratégiája” ellen. Úgy fogalmazott, le kell számolni a szélsőséges megszorítások és a munkanélküliség politikájával, ésszerű megállapodást kell kötni – írta az MTI.

Görögország helyzete jelenleg olyan, hogy képtelen kikapaszkodni a gazdasági és hitelezési válságból. Nemcsak azért, mert jelenleg nem tud fizetni, hanem kevés az esély arra, hogy a gazdaság megtermelje egyáltalán azt, amit a tartozásokra kell költeni. Ez alapvetően négy tényezőtől függ. A görög adósságállomány jelenleg a hazai bruttó ösztermékhez viszonyítva meghaladja a 170 százalékot. Szakértők szerint száz százaléknál egy országban a gazdasági növekedés is kevés lehet ahhoz, hogy az adósságtörlesztéshez szükséges javakat megtermelje, vagyis kijöjjön az adósságcsapdából. A görögök helyzete azért is speciális – szemben például a hazaival –, mert nem versenyképes a gazdaságuk, vagyis a hazai össztermékhez képest kevés olyan terméket állítanak elő, amelyet exportálni tudnak. Ezt az is nehezíti, hogy a vállakozások nem jutnak kedvező hitelhez – ami elengedhetetlen a technológiai fejlődéshez –, másrészt a bizalmi válság miatt előre kell fizetni. Ez pedig alapból padlóra küldi az amúgy is tőkeszegény cégeket. Abból adódóan, hogy a gazdasági válság miatt óriási a munkanélküliség, nincs pénzük az embereknek, így vásárolni, fogyasztani sem tudnak. Ez pedig alapvető lenne a gazdaság serkentése érdekében.

Megoldást jelenthetne, ha a kormány tovább csökkentené a kiadásokat például a jóléti kiadások megkurtításával, a bérek vagy a nyugdíjak mérséklésével. Ez viszont egyből a bukását jelentené, másrészt még kevesebbet tudna fogyasztásra költeni a lakosság. Felvetődött az eurózónából való kilépés lehetősége is, ami azért lenne könnyebség, mert Athén gyengíthetné a drachmát, azaz könnyebb lenne az adósság törlesztése. Ezt viszont az európai nagyhatalmak nem támogatják. Görögország esetleges távozása bizalmi válságot is okozna az eurózónában, amely felforduláshoz vezethet az euróövezeti államkötvény-piacokon. Mindez azzal is járhatna, hogy a befektetők kivonnák a tőkéjüket azokból az euróövezeti gazdaságokból, amelyek szintén problémákkal küszködnek, ami dominóhatást eredményezhetne. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter szerint katasztrofális hatása lenne annak, ha Görögország elhagyná az euróövezetet, mert az „a közös valutaprojekt végének kezdetét” jelentené. A görögök többsége (54 százalék) támogatja a kormány tárgyalási stratégiáját, de azt szeretné, hogy az euróövezeti tagság fenntartását lehetővé tévő megállapodással záruljanak az egyeztetések.

Mint arra a Takarékbank rámutatott, a múlt hét elején nagyot gyengült az euró annak hatására, hogy Görögország már végképp közel került a fizetésképtelenséghez, a dollár erősödésével szemben pedig gyengültek a feltörekvő devizák.

 

Az életszínvonal meghaladta a gazdasági teljesítményt  
Öt perces interjú Török Zoltánnal, a Raiffeisen vezető elemzőjével  

– Milyen hatással van a görög válság a régiós, ezen belül is a magyar gazdaságra?
– Szerencsére nincs jelentős hatással, a régiónak, és az eurózóna államainak is sikerült függetleníteniük magukat a görögök problémájától.
– Arra gondolok például, amikor kitudódott, hogy a legutóbbi részletet milyen nehezen sikerült Athénnak törlesztenie, gyengült az euró és a forint is, a dollár viszont erősödött.
– Ez tulajdonképpen pénzügyi fertőzésnek is felfogható, hiszen minden mindennel összefügg. Ha az eurózóna határán problémák vannak, az az euróra is hatással van.
– Mik az esélyei a görögöknek, hogy kijussanak ebből a szorult helyzetből?
– Nehéz megítélni, mert hangsúlyos szerepet kap a politika is, aminek lépéseit nehezen jelezhetjük előre. A görög kormány igyekszik lavírozni a nemzetközi szervezetek és a saját szavazói között.
– Megoldás lenne, ha a görögök kilépnének az eurózónából?
– Az euróra és az eurózóna államaira nézve ez inkább kedvező hatással lenne. Ám mivel nincs erre forgatókönyv, és ismeretlenek a várható hatások, ez jelentős bizonytalanságot eredményez mind a kormányoknál, mind a befektetői piacon. A görögöknek nagy megkönnyebbülés lehetne a drachma újbóli bevezetése, hiszen így le tudnák írni az államadósság jelentős részét, de még így sem biztos, hogy versenyképessé tudnák tenni a gazdaságukat. A görög gazdaság ugyanis nem versenyképes, és nem is exportképes. Az alapprobléma is abból adódik, hogy a görögök túl nagy lábon éltek, az életszínvonaluk messze meghaladta a gazdasági teljesítményüket.
– Mit lépnek véleménye szerint az eurózóna nagyhatalmainak vezetői?
– Nehéz az ő helyzetük is, hiszen az ottani lakossági nyomás jelentős. Most úgy látom, a mérleg arra billen, hogy a görögök maradjanak az eurózónában, de hangsúlyozom, ez rövid időn belül változhat.