Elfogadta a parlament a biztonságos növekedés költségvetését

„A nyugdíjak megőrzik reálértéküket, és követik az inflációt” (Fotó: Ficsor Márton)

Meggyőző többséggel, csaknem hetven százalékos arányban – a képviselők 128 igen és 56 nem szavazattal – fogadta el tegnap a 2019. évi költségvetést az Országgyűlés. Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamenti tárgyalás lezárása után elmondta: változatlanok a 2019-es büdzsé alapjai, a középpontban továbbra is Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése áll. Hangsúlyozta, a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy tavasszal benyújtsa a jövő évi büdzsét annak érdekében, hogy a gazdaság szereplői és a családok tervezni tudják a jövő évet. Varga Mihály hozzátette: a 2019-es költségvetés ismét megteremti a lehetőségét annak, hogy mindenki évről évre léphessen egyet előre. Az állam működése esetében jövőre is megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány. A növekedést elősegítő beruházási programokra négyezermilliárd forint jut 2019-ben – emelte ki a miniszter.

A családok támogatására fordított pluszkiadások – az adókedvezményekkel együtt – elérik a kétezermilliárd forintot, míg az otthonteremtési programra az ideinél is lényegesen több, 242 milliárd forint jut – mutatott rá Varga Mihály. Ezen belül a kétgyermekesek családi adókedvezménye a jelenlegi húszról negyvenezer forintra növekszik 2019-ben, ami 380 ezer családnál összességében kétmilliárd forint marad. Varga elmondta, hogy minden szakpolitikai terület több pénzből gazdálkodhat a következő évben, például a közbiztonság megerősítésére és honvédelemre 156 milliárd forinttal lesz több pénz, mint idén, szabadidős programokra 63 milliárd forinttal jut több pénz jövőre, mint idén. A nyugdíjak megőrzik a reálértéküket – 2,7 százalékos inflációval számolva –, és amennyiben 3,5 százalék feletti lesz a gazdasági növekedés, jövőre is fizet az állam nyugdíjprémiumot.

Az adóváltozásokról szólva a miniszter elmondta, jövőre marad az Európában egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint a kilencszázalékos társasági adó, miközben folytatódnak az adócsökkentések. Újabb két százalékponttal, 19,5-ről 17,5 százalékra mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, ami több mint 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban. Varga Mihály elmondta azt is, hogy sikerült egyszerűsíteni az adójogszabályt, ezáltal öt adótípust vezettek ki a rendszerből. Hozzátette: a családok számára is kedvező, hogy mindegyik tej az ötszázalékos általános forgalmi adó hatálya alá esik. Emellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója, és húszezer forintig az átutalások mentesülnek a 0,3 százalékos tranzakciós díj alól.

Kérdésre válaszolva rámutatott arra, hogy a gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de vannak válságra utaló jelek, ezért a tartalékok összege a másfélszeresére, 360 milliárd forintra emelkedik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nincs vészforgatókönyv. A módosító javaslatokkal kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy az ellenzéki frakciók által benyújtott 810 egyéni javaslatot nem lehetett támogatni, mivel azok többsége – a forrásbiztosítás miatt – az ország biztonsága érdekében képzett tartalékok megszüntetésére, illetve jelentős csökkentésére irányult. Azonban közel félszáz olyan indítvány befogadására nyílt lehetőség – mintegy harmincmilliárd forint értékben – amelyek az egyenleg tekintetében nullszaldósak, így nem veszélyeztetik sem a tervezett tartalékok mértékét, sem pedig az államháztartás jövő évi egyensúlyát – hangsúlyozta a tárcavezető. Így például többlettámogatást tud nyújtani jövőre az állam a Steindl Imre Programra, a Parlament környezetének megújítására és a budapesti földutak egy részének a leaszfaltozására, illetve a fogyatékosokat ápoló szervezetek is több pénzhez jutnak.

Bővül a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, negyvenezer forintra emelkedik. A változás mintegy háromszáznyolcvanezer családot érint.

Változik a cafeteriarendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatásoknál nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, ugyanakkor a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető, százezer forintos juttatás kedvezménye, a lakáscélú munkáltatói támogatás és a mobilitási célú lakhatási támogatás is.

Már csak 2018. december 20-ig lesz választható az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában. További változás, hogy jövőre már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít az adóhivatal. Az egyéni vállalkozók szja-bevallási és -befizetési határideje egységesen május 20.

A bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva, bevezetik a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja főszabály szerint az anyagi támogatás értéke, mértéke az adóalap huszonöt százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel. Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a hálózatépítés és -működtetés, oktatásszervezés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység.

Újabb élelmiszeráfa-csökkentés jön: öt százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.

Az európai uniós adóminimum elérése érdekében három lépésben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója: 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől. Egy doboz cigaretta lépésenként harminc-negyven forinttal drágulhat.

A helyi adókról szóló törvény módosításával tovább egyszerűsödik az adóadminisztráció: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.

Változatlan marad a személyi jövedelemadó és kulcsa: egységesen tizenöt százalék, és marad a kilencszázalékos társasági adó is.

Az online fizetések ösztönzése érdekében húszezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A know-how-k és az üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló uniós irányelvet ültetett át a magyar jogba az Országgyűlés. A szabályozás emellett nemzetközi egyezményeknek is megfelel, és összhangot teremt a tagállamok szabályozásai között. A változtatás lehetőséget nyújt az engedély nélküli másolatkészítés, az ipari kémkedés vagy a titoktartási kötelezettség megsértése elleni hatékonyabb fellépésre annak érdekében, hogy az innovációból adódó előnyök kihasználhatók legyenek.

Az üzleti titok védelme kikerül a polgári törvénykönyvből, és önálló jogszabályt kap helyette. Az üzleti titok a jövőben nem személyiségi jogi jellegű, hanem vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd, kiterjedtebb szankciórendszerrel. Bővülnek a védelem alatt álló üzleti titok kivételei, a többi között azzal az esettel, amikor az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény teszi lehetővé.

Az Országgyűlés 154 igen, 33 nem szavazattal módosította az atomenergiáról szóló törvényt a kormány kezdeményezésére ugyancsak tegnap. Döntésével kiegészítette a jogszabály független műszakiszakértő-szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit. A most elfogadott szabályok szerint az a szervezet végezhet szakértői tevékenységet, amely legalább egy, az általa végezni kívánt szakértői területen szakértői minősítéssel rendelkező embert foglalkoztat. A szervezeteket a Magyar Mérnöki Kamara veszi nyilvántartásba.

Németh Szilárd, A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a jövő évi költségvetés szavazásán újra kiderült, hogy „Magyarország védelmében az ellenzékre továbbra sem lehet számítani”. Németh Szilárd tegnapi a távirati irodához eljuttatott közleményében az áll: a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb célja Magyarország védelme és védelmi képességeinek erősítése. Az ellenzéki pártok többsége mégis elutasította ezt, a Demokratikus Koalíciótól kezdve a szocialistákon és a Jobbikon át az LMP-ig. Jelezte, még azok az ellenzéki képviselők is elutasították, akik rendszeresen a honvédségről „prédikálnak”, az MSZP-s Harangozó Tamás, a DK-s Vadai Ágnes és az LMP-s Demeter Márta. Németh Szilárd közleményében rámutatott, a kormánynak továbbra is a magyar emberek biztonsága az első, de az ország védelmi képességeinek erősítése, a nemzeti kötelezettség mellett teljesíti a NATO elvárásait is. w