Gazdaság
Élénkebb a használt lakások piaca, egyre nő a fogyasztás
Az otthonunkra fordítunk legtöbbet
A háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása mintegy 3,5 százalékkal növekedett az idén az első fél évben éves összehasonlításban, így 66,5 ezer forintot tett ki. Mint arról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beszámolt, a kiadások a lakásfenntartás és a háztartási energia kivételével minden területen nőttek. Az árváltozást is figyelembe véve mindössze az élvezeti cikkek fogyasztása esett vissza. A legtöbbet, az összes kiadás 24,7 százalékát, havi 16 447 forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára költötték a háztartások, ezeknek a tételeknek a fogyasztói ára csökkent a legnagyobb mértékben, 9,3 százalékkal a tavalyi év első fél évéhez képest. Az élelmiszerek és alkoholmentes italoké havi tétele 16 134 forint, ami az összes kiadás 24,2 százaléka, itt 0,9 százalékos árcsökkenés volt a tavalyi értékhez viszonyítva. Közlekedésre és szállításra 8447 forintot fordítottak a háztartások havi szinten, ez az összkiadáson belül 12,7 százalékot képvisel. Hírközlésre havi 4952 forintot költöttek a háztartások átlagosan, volumenben 11 százalékkal nőttek az ilyen jellegű kiadások a tavalyihoz képest.
A különböző típusú településeken élők fogyasztási szerkezetét összehasonlítva megállapítható: minél nagyobb településen él valaki, annál kevesebbet költ a fogyasztásán belül élelmiszerre és közlekedésre, s jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordíthatja az alapvető szükségleteken kívüli javakra, ami elsősorban a jövedelmi helyzetre vezethető vissza. A budapestiek az átlagnál kétszer többet költenek házon kívüli étkezésre, havonta átlagosan fejenként 5,6 ezer forintot. A községekben havonta már csak személyenként kétszáz forintot fizetnek erre. A vidéki háztartások saját maguknak termelnek zöldséget, gyümölcsöt és tenyésztenek állatot. Minél kisebb a település lélekszáma, annál gyakoribb a saját termelésű élelmiszer fogyasztása: a községekben az országos átlag közel kétszerese, ami havonta átlagosan fejenként 2,5 ezer forintot tesz ki.
Szintén KSH-adat, hogy több mint húsz százalékkal nőttek a lakáseladások az első fél évben, túlnyomóan használt lakások cseréltek gazdát.
A különböző típusú településeken élők fogyasztási szerkezetét összehasonlítva megállapítható: minél nagyobb településen él valaki, annál kevesebbet költ a fogyasztásán belül élelmiszerre és közlekedésre, s jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordíthatja az alapvető szükségleteken kívüli javakra, ami elsősorban a jövedelmi helyzetre vezethető vissza. A budapestiek az átlagnál kétszer többet költenek házon kívüli étkezésre, havonta átlagosan fejenként 5,6 ezer forintot. A községekben havonta már csak személyenként kétszáz forintot fizetnek erre. A vidéki háztartások saját maguknak termelnek zöldséget, gyümölcsöt és tenyésztenek állatot. Minél kisebb a település lélekszáma, annál gyakoribb a saját termelésű élelmiszer fogyasztása: a községekben az országos átlag közel kétszerese, ami havonta átlagosan fejenként 2,5 ezer forintot tesz ki.
Szintén KSH-adat, hogy több mint húsz százalékkal nőttek a lakáseladások az első fél évben, túlnyomóan használt lakások cseréltek gazdát.