Gazdaság
Élénk kapcsolat Szerbiával
A gazdasági-diplomáciai együttműködés egyik nagyon lényeges pillére a kisebbségpolitika
A magyar–szerb külkereskedelmi mérleg 2014-ben nyolcszázhetvenmillió eurós magyar többletet mutatott – mondta el lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2015-ben majdnem elérte a kétmilliárd eurót, az idei év első hét hónapjában harminckét százalékkal növekedett, a magyar export pedig továbbra is meghaladja a Szerbiából származó importot. Szerbia megfelelő piacot jelent a magyar befektetők, valamint a kis- és középvállalkozók számára. Közel félezer magyar–szerb vegyes vállalat működik Szerbiában. A két legnagyobb magyar szereplőnek az OTP Bank és a Mol olajipari vállalat számít.
A közeljövőben induló szerbiai infrastrukturális beruházások közül meghatározó lesz a Belgrád–Budapest vasútvonal rekonstrukciója, továbbá az egykor Déli Áramlat néven ismert gázvezeték balkáni szakaszának létrehozása, amely Törökországot és Magyarországot kötné össze, biztosítva a köztes országok gázellátását is. A terv megvalósulása mögött a gazdasági és energiabiztonsági kérdésen túl politikai üzenet is van, mivel a Bulgáriában és Szerbiában korábban megígért vezetéképítés számos munkahelyet és jövedelemforrást biztosított volna, így a korábbi ígéreteket a kormányok be tudják tartani – magyarázta a szakértő. A gázvezetékkel Oroszország szeretné megerősíteni szerepét a gázellátásban, az Európai Unió viszont csökkentené függőségét az oroszoktól. A vasúti rekonstrukció esetében Kína egy olyan projektumot finanszíroz, amelyet sem az EU, sem más partner nem támogat. Szerbia és Magyarország között a rendszerváltás óta kitüntetett helyen szerepel a kisebbségi kérdés, hazánkban a szerb közösség önkormányzatisága sikeres identitásmegőrző hatással bír, ugyanakkor a szerb kisebbség csökkenő létszáma veszélyt jelent. Szerbiában a vajdasági magyarok közössége számára biztosított gazdaságfejlesztési támogatás célja, hogy megállítsák az elvándorlást, a kisebbség létszáma ugyanis ott is csökken. A magyar kormány jóvoltából a Prosperitati Alapítvány 50 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt több pályázati körben. Magyarországnak a Szerbiával fennálló kapcsolatai a piacszerzés és a kisebbségpolitikai célok miatt fontosak, amelyek érdekkapcsolatot feltételeznek. A jövőben előreláthatólag a két ország közötti viszony tovább erősödik, így több területen is sikerül majd megállapodásokat megkötni a novemberben esedékes közös kormányülés keretében – fejtette ki a Magyar Hírlapnak Ördögh Tibor, az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője.
A közeljövőben induló szerbiai infrastrukturális beruházások közül meghatározó lesz a Belgrád–Budapest vasútvonal rekonstrukciója, továbbá az egykor Déli Áramlat néven ismert gázvezeték balkáni szakaszának létrehozása, amely Törökországot és Magyarországot kötné össze, biztosítva a köztes országok gázellátását is. A terv megvalósulása mögött a gazdasági és energiabiztonsági kérdésen túl politikai üzenet is van, mivel a Bulgáriában és Szerbiában korábban megígért vezetéképítés számos munkahelyet és jövedelemforrást biztosított volna, így a korábbi ígéreteket a kormányok be tudják tartani – magyarázta a szakértő. A gázvezetékkel Oroszország szeretné megerősíteni szerepét a gázellátásban, az Európai Unió viszont csökkentené függőségét az oroszoktól. A vasúti rekonstrukció esetében Kína egy olyan projektumot finanszíroz, amelyet sem az EU, sem más partner nem támogat. Szerbia és Magyarország között a rendszerváltás óta kitüntetett helyen szerepel a kisebbségi kérdés, hazánkban a szerb közösség önkormányzatisága sikeres identitásmegőrző hatással bír, ugyanakkor a szerb kisebbség csökkenő létszáma veszélyt jelent. Szerbiában a vajdasági magyarok közössége számára biztosított gazdaságfejlesztési támogatás célja, hogy megállítsák az elvándorlást, a kisebbség létszáma ugyanis ott is csökken. A magyar kormány jóvoltából a Prosperitati Alapítvány 50 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt több pályázati körben. Magyarországnak a Szerbiával fennálló kapcsolatai a piacszerzés és a kisebbségpolitikai célok miatt fontosak, amelyek érdekkapcsolatot feltételeznek. A jövőben előreláthatólag a két ország közötti viszony tovább erősödik, így több területen is sikerül majd megállapodásokat megkötni a novemberben esedékes közös kormányülés keretében – fejtette ki a Magyar Hírlapnak Ördögh Tibor, az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője.