Éjszakai polgármester a bulinegyedben

Német G. Dániel tíz hónapja dolgozika közösségi összefogás létrehozásán (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Miért került előtérbe a „bulinegyed” mostanában?

– Budapest sokkal érdekesebb, mint a legtöbb nyugat-európai főváros, mert azok kulturális értelemben már kicsit sterilek. Az idei év rekordot hozott a vendégéjszakákban, és a problémák, amelyekkel sok nyugat-európai város már szembesült, most testet öltöttek Budapesten is, olyan formában, ami zavarja az itt lakókat. És teljesen igazuk van. Ennek a csúcspontja Belső-Erzsébetváros, a „bulinegyed” helyzete, de ez egész Budapestet érinti, hiszen a turisták nem állnak meg a kerülethatárokon.

– Van-e valamilyen javaslat vagy terv a gondok megoldására?

– Külföldi példákból látszik, hogy ahol korlátozásokkal próbálták megoldani a problémákat, ott a helyzet csak rosszabb lett: nőtt a bűnözés, a közterek lepusztulása, és eltűntek a szórakozóhelyek, amelyek a megoldás kulcsai lennének. Az elmúlt évek legsikeresebb megoldási iránya az „éjszakai polgármester” intézménye lehetne, amelynek példája Hollandiából jön, de már több mint harminc világvárosban sikeresen működik. Az éjszakai polgármester mindenhol olyan nonprofit szervezet, amelynek feladata a lakosok, az önkormányzat és a szórakozóhelyek közötti közvetítés. Nagyrészt apró dolgokon múlnak az ellentétek, de ez lassú folyamat, ezt a legnehezebb elfogadniuk azoknak, akik leginkább ki vannak téve a problémának.

– Mi áll a városvezetésnek átadott javaslatcsomagokban?

– A lakosok és a vendéglátósok is adtak be egy-egy dokumentumot, s javaslataik között rengeteg a hasonlóság. A nézeteltérés amiatt van, hogy a lakosok közül sokan úgy gondolkodnak, a szórakozóhelyek éjféli zárórájával a gondok is megszűnnének. A vendéglátósok vállalásokat tettek a takarítás, a biztonság és a minőségi vendéglátás ügyében is.

– Feltétlenül szükséges hétköznap is ragaszkodni a hajnalig tartó nyitvatartáshoz?

– Ha rajtam múlna, nem így húznám meg a határokat, hanem területi alapon, a helyek minősége alapján, és hogy egy adott hely milyen hatással van a mikrokörnyezetére. Ha egy időpontban van záróra, akkor az emberek egyszerre mennek ki az utcákra, ami a pihenni vágyó lakosoknak lenne a legrosszabb.

– Úgy gondolja, hogy a párbeszéd hiánya a legfőbb gond?

– Amíg nincs párbeszéd, addig nem tudjuk, mik pontosan a problémák, és min kell változtatni. Meg kell találni, hogy ki milyen szerepet, feladatot tud vállalni a város jobbá tételében, hiszen egy dolog mindenkiben közös, aki itt él: szeretetük a város iránt. Érthető, ha a lakosokban az idei szezonban felgyűltek az indulatok, de nagyon sokan dolgoznak azon, hogy ez a város mindenkinek élhetőbb legyen, és őket nem szabad egy kalap alá venni a helyzeten nyerészkedőkkel.

– A külföldi turisták esetében is a kommunikáció a probléma?

– Úgy kommunikálják a városunkat külföldön, hogy itt bármit meg lehet tenni. Az angol legénybúcsúkat nem tilthatjuk ki. Nem kizárni kell őket, hanem tájékoztatni, hogy milyen viselkedést várunk el, és külföldön azonnal meg kell szüntetni a romboló reklámtevékenységet.

– Hogy néz most ki a közösségi összefogás, és kik állnak mögötte?

– Tíz hónap előkészítő munka van benne, és szeptemberben kezdi meg működését egyesületi szinten is az éjszakai polgármester projekt. Egész Budapestre kiterjedő összefogásról van szó, és a szórakozóhelyek és kiskocsmák mellett éttermek vezetőitől a szakértőkön át a fesztiválszervezőkig, sokféle ember áll mögötte. Olyan proaktív közösséget szeretnénk, amely nyitott a problémák megbeszélésére.

– Mi várható a következő hetekben?

– Szeptember 16-17-én tartjuk a Szalonképes Bulinegyed Fesztiválját a Kazinczy utcában, itt bevonjuk a lakosokat is a munkába. Együtt tervezzük majd meg, hogyan képzeljük el a jól működő éjszakát Budapesten. Ami fontos, hogy ne szúrjunk ki magunkkal: ami külföldön nem működött, azt nem akarhatjuk bevezetni. Nem lehet az egész bulinegyedet eltüntetni, és nem lehet elköltöztetni a lakókat. Fel kell ismernünk, hogy a város és a kerület közös szerelmünk, és be kell látnia minden érdekelt félnek, hogy a célok közösek, de csak a kompromisszumos megoldások lehetnek hosszú távon sikeresek.