Gazdaság
Egyszerűbb közbeszerzési rendszer
Az új szabályozás bevezeti a legjobb ár-érték arány fogalmát, vagyis nem elsősorban a legalacsonyabb ár lesz a meghatározó
A novembertől hatályos új közbeszerzési törvény jelentős könnyítést hozhat a hazai vállalatoknak, lényegesen egyszerűbb lesz a pályázat, mint eddig, illetve átveszi az új uniós irányelveket, és beépülnek a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekciói is. A törvényjavaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztette az Országgyűlés elé. Tavaly a közbeszerzések értéke a bruttó hazai termék hat százalékának felelt meg, és nyolcvan százalékban az építőipari cégek voltak a pályázatokon érdekeltek. Mint azt Kemény Péter, a Közbeszerzési Tanács tagja tegnap a Magyar Mély- és Útépítő Társaság közgyűlésén elmondta, az egyik leginkább lényeges változtatás az lesz, hogy megszűnik az ár szerinti elbírálás elsőbbsége, vagyis nem a legalacsonyabb árú ajánlatokat kell elfogadni. Az új szabályozás bevezeti a legjobb ár-érték arány fogalmát, így az elbírálásnál az ajánlati ár mellett olyan tényezők is szerepet kapnak, mint például a környezetvédelem vagy az állandó munkaviszonyban álló létszám. A javaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak. Ugyanakkor viszont a túlárazás megakadályozására a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné nyilvánít.
Változás lesz az is, hogy míg eddig százötvenmillió forintos értékhatárig bonyolíthatott az ajánlatkérő meghívásos pályázatot, ez az összeghatár ötszázmillió forintra emelkedik. Könnyebbséget jelenthet a hazai vállalkozásoknak, a referenciák – vagyis az eddig elvégzett munkák – módosulása. A kért referencia novembertől nem haladhatja meg a beruházás értékének hetvenöt százalékát – jelenleg száz százalék –, és a cégek éves árbevételének sem kell többnek lennie, mint amennyibe maga a projekt kerül. A törvényjavaslat rögzíti a kizáró okok körét, így különösen az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. A javaslat nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a közbeszerzéseket gondosan készítsék elő az ajánlatkérők.
A kormány előnyösebb helyzetbe hozná a kis- és közepes vállalatokat
2 perces interjú: Császár Dániel, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára
- Mikor léphet életbe az új közbeszerzési törvény?
- A tavaszi ülésszakban tárgyalunk róla, őszre pedig a parlament elfogadja. A tervek szerint november elsején életbe is lép. A kormány szeretné előnyösebb helyzetbe hozni a kis- és középvállalatokat. Ez határozott célunk.
- Melyek ezek a segítségek?
- Lényegesen rövidülnek az eljárási határidők, például a nyílt eljárásban negyvenöt napról harminc-harmincöt napra csökkennek, de sürgős és különleges esetben ez tizenöt napot is jelenthet. Csökkennek az adminisztrációs terhek is, kevesebb igazolást kell majd benyújtani, rövidebb lesz az elbírálás. Újdonság, hogy a Közbeszerzési Hatóság és az Ajánlatkérő honlapján is megjelennek a kiírások. Szintén különlegesség, hogy egy-egy munka kevesebb referenciával is elvihető. De ide sorolható az is, hogy például egy iskola építésénél olyan cég is pályázhat, amelyik, mondjuk, óvodát épített már, de iskolát még nem. Ez a mostani rendszerhez képest előrelépés, szélesedik a verseny. A kiírások dokumentációja is ingyenes lesz, amelyért most még fizetni kell.
- Az elektronikus közbeszerzési rendszerben mi lesz könnyítés?
- Az állami nyilvántartó-rendszerek összekapcsolódásával csökkennek az adminisztrációs terhek.
A tervek szerint ez már jövőre megkezdődik, de 2018-ig ennek mindenképpen meg kell történni. (BG)