Egységben gondolkodó visegrádi országok

– Mi Magyarország és a V4-ek álláspontja Európa jövőjével és a Brexittel kapcsolatban?

– A következő hónapokban továbbra is nagyon intenzív diskurzus várható Európa jövőjéről, intézményi kérdésekről, vagy Nagy-Britannia uniós kiválásának következményeiről, amelyben a visegrádi országok célja a közös álláspont kialakítása lesz a régió számára legkedvezőbb folyamatok előmozdítása érdekében. Ebben a párbeszédben a magyar V4-elnökség aktív szerepet kíván betölteni. Magyarország világos elképzelésekkel rendelkezik azokban a kérdésekben, amelyek alapvetően meg fogják határozni az elkövetkező időket az unió jövőjéről szóló vita során. A visegrádi négyek önálló javaslatokkal vesznek részt a vitában, s ezt közös nyilatkozat keretében írásba is foglalták a január 26-i budapesti csúcstalálkozójukon.

– És az unió?

– A „több” vagy „kevesebb” Európáról – föderációról vagy konföderációról – szóló vitát meghaladva egy „erősebb” unió kialakításához kívánunk hozzájárulni. A magyar álláspont az EU reformjával kapcsolatban intézményi szempontból az, hogy az uniós intézmények közötti egyensúlyt helyre kell állítani, a szerződéseket tiszteletben kell tartani.

– Mennyire szenvedhetjük meg a britek döntését?

– A Brexit kapcsán úgy véljük, hogy az Egyesült Királyságot és az EU-t közös értékek, kihívások és érdekek kötik össze, amelyek nem változnak a brit kilépéssel. Magyarország sajnálattal veszi tudomásul az Egyesült Királyság döntését, de tiszteletben tartja, és ennek mentén álláspontunk szerint fair megállapodásra van szükség. A fair Brexit jegyében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a lehető legszélesebb körű kereskedelmi és befektetési együttműködés maradjon fenn az Egyesült Királyság és az EU között. A kilépési tárgyalások tavaly decemberben lezárult első szakaszában a magyar érdekek az állampolgári jogok és a költségvetési területen voltak a legerősebbek. A visegrádi négyek egységes álláspontjával összhangban sikerült elérni, hogy egyetlen uniós polgárnak sem kell a Brexit következtében hazaköltöznie, továbbá a 2020-ig tartó jelenlegi uniós költségvetési keretben nem okoz kiesést a brit kilépés. Mindemellett a biztonságpolitikai együttműködés is kiemelt terület, ahol a lehető legszorosabb partnerségre van szükség a Brexit után is, hiszen jelenleg az Egyesült Királyság adja az EU védelmi kapacitásainak számottevő részét.

– Milyen stratégiai jelentőségű politikai egyeztetések zajlanak az EU következő költségvetési ciklusáról?

– Jelenleg az unió napirendjének egyik legfontosabb kérdése a 2020 utáni többéves pénzügyi keret tárgyalásainak előkészítése. A hétéves uniós költségvetésről szóló diskurzus szorosan összekapcsolódik az EU jövőjéről folytatott vitával. Ez fogja az elkövetkezendő évtizedek prioritásait meghatározni, amit a költségvetésnek is tükröznie kell. A bizottság várhatóan május elején publikálja a javaslatait. A jelenlegi, előkészítő fázis a tagállami álláspontok és a politikai üzenetek megfogalmazására szolgál. Magyarország a visegrádi csoport jelenlegi elnökeként meghatározó szerepet játszik a V4-ek és a tágabb régió országai közös érdekeinek összehangolásában, képviseletében. A V4-ek számára prioritást jelentő hagyományos politikák védelme érdekében V4+4, vagyis még Szlovénia, Románia, Horvátország és Bulgária számára agrár-, majd kohéziós miniszteri találkozókat rendeztünk január 25-én és február 2-án Budapesten, amelyeken az érintett uniós biztosok is részt vettek.

– Sikeres a magyar V4-es elnökség?

– A visegrádi csoport történetének talán legintenzívebb elnöksége zajlik, ami megmutatkozik a politikai találkozók gyakoriságában és a tárgyalt témák sokszínűségében. Illetve abban is, hogy minden eddiginél nagyobb súlyt fektetünk a társadalom bevonására és tájékoztatására, a V4-eket összekötő kulturális, tudományos, művészeti értékek bemutatására.

– Mik voltak a legfontosabb szempontok?

– V4-elnökségünk négy prioritásba rendezte célkitűzéseit: európai, regionális, digitális és globális Visegrád, ami jelzi, milyen Közép-Európát szeretnénk. E kontextusban kell értelmezni a V4-ek rendkívül gyakori egyeztetéseit és közös projektjeit. A magyar elnökség olyan közép-európai térség megteremtéséhez járul hozzá, amely Európát erősíti egyenrangú és aktív partnerként, s minden értelemben erős regionális összeköttetéseken alapul, még az EU-n kívüli szomszédságot is stabilizálja. A digitalizációra épülő versenyképességet helyezi előtérbe, és globális szinten is látható, vonzó politikai és gazdasági partner.

– Hogyan állnak ezekkel?

– A kitűzött elnökségi célok végrehajtását nagyban befolyásolja az európai és globális politikai közeg is. Ebből a szempontból is kritikus pillanatban töltjük be e fontos pozíciót, hiszen tetőzik az EU jövőjének vitája – ideértve a legfőbb uniós vívmányok megőrzéséért folytatott erőfeszítéseinket –, folytatódik a migrációs válság kezelésének eszmecseréje, és zajlik a brit kilépés.

– Nem volt esetleg vita önök között valamilyen kérdésben?

– Az elmúlt évek talán legfőbb nemzetközi kérdése az Európára nehezedő migrációs nyomás kezelése, amelynek kapcsán a visegrádi országok egységfrontot alkotnak, és az európai fősodortól markánsan eltérő álláspontot képviseltek. Ez jelentős politikai és médiafigyelmet irányított a négy közép-európai országra. Az azóta eltelt időszak világossá tette, hogy a V4-országok kezdeti, sokak által megkérdőjelezett álláspontja és megoldási javaslatai mára már a központi gondolkodás részét képezik. Itt tartom fontosnak kiemelni, hogy decemberben a migrációs válság elleni hathatós küzdelem jegyében a négy visegrádi ország közös, harmincötmillió eurós felajánlással élt Líbia déli határvédelméhez az EU Africa Trust Fund keretében. A mi feladatunk és célkitűzésünk, hogy ezt a fokozott nemzetközi figyelmet kihasználva bemutassuk, miről is szól még a migráció kérdésében képviselt közös pozíción túl a visegrádi országok együttműködése. A magyar elnökség ezt célzó lépéseit, sikereit és láthatóságát mindenki elismeri. Mindemellett az elnökség kulcsmomentumai között történelmi jelentőségűnek mondható találkozók szerepeltek már eddig is.

– Mennyire tudják az emberek, mit is jelent a V4-összefogás?

– Hogy a folyamatos politikai konzultációk mellett mindenkihez eljusson a V4 híre, az elnökség első fél éve alatt igyekeztünk megmozgatni a lakosságot is, és erősíteni a V4 ismertségét. Ezért köszöntöttük augusztus végén a Várkert Bazár előtt zászlófelvonással, kulturális forgataggal Magyarország V4-elnökségét, ezért került sor fél éven tartó és februártól ismét folytatódó koncertsorozatra V4-es művészek fellépésével, V4-es filmfesztiválra, gasztronómiai bemutatóra, vagy szerveztünk például V4-es futóhétvégét többezres részvétellel Budapesten. Az elnökség második fél évére is számos V4-es rendezvénnyel készülünk: a ma már többéves hagyománnyal rendelkező V4-kerékpárverseny májusban már hatodszor rajtol majd el Budapestről, a négy ország egyetemi evezőscsapatai versengenek a májusi dunai regatta keretében, és folyamatos lesz a kiállítások, valamint tánc- és irodalmi estek sora is. Júliusban bizonyosan dinamikus és nagy nemzetközi figyelemmel kísért V4-együttműködést adunk majd át Szlovákiának, a visegrádi csoport következő elnökének, és bízunk abban, hogy megkezdett munkánkat a szlovák elnökség több területen is folytatja.

– Még régebben nyilatkozta, hogy a V4-ek igyekeznek közösen megjelenni nagy nemzetközi vásárokon, turisztikai, élelmiszeripari vagy más gazdasági expókon is. Merre érdemes nyitni?

– Korábban talán kevésbé gondoltak a V4-re gazdasági egységként, főleg egy átlagon felüli teljesítményt mutató és ezért kiemelt figyelmet érdemlő térségként, azonban ez megváltozott. Célunk a visegrádi csoport márkanevet e szempontból is tudatosan megerősíteni, kidomborítva a térség versenyképességét, tudástőkéjét, innovációs potenciálját. A négy ország együttesen hatvanötmilliós piacot alkot, megkerülhetetlen kereskedelmi partnere nagy európai tagállamoknak, és különösen Németországnak. Több, EU-átlagon felüli mutatóval büszkélkedhetünk, és a térség vonzerejét igazolja a beáramló befektetések vagy éppen a turizmus volumene.

– Ezeknek a kampányoknak van kézzelfogható eredményük?

– E pozitív trendek további népszerűsítése meggyőződésem szerint – a természetes versenyhelyzet ellenére – közös V4-érdek Európában is, de különösen olyan távolabbi piacokon, ahol egy térség, egy régiós márkanév sokkal láthatóbb egy-egy országnál. Ezért a V4-ek már eddig is számos üzleti fórumon, befektetésösztönzési rendezvényen mutatkoztak be közösen, és közös turisztikai marketinget is folytatunk. A magyar elnökség ezt a tevékenységet erősíti tovább. A turizmuson kívül elsősorban a „Digitális Visegrád” bemutatására, vagyis az innovációval kapcsolatos eredményeink promóciójára összpontosítunk. Budapesten szerveztük meg a V4+Google Innovációs Fórumot, a második Regionális Digitális Csúcsot, illetve előttünk van a közlekedés jövőjével foglalkozó think.BDPST konferencia és a júniusi BrainBar jövőfesztivál V4-es fókusszal. Országaink V4-en kívüli népszerűsítését jelenleg is olyan programok szolgálják, mint például a Startup Campus V4 Global Tour, amely nagy nemzetközi versenyeken kínál bemutatkozási lehetőséget a V4-es régió startup vállalkozásainak összesen tíz városban, Berlintől Tel-Avivon át New Yorkig.

– Nem probléma, hogy a visegrádi négyeknek nincs intézményes hátterük?

– A visegrádi együttműködés 1991-es megalakulása óta a kölcsönös bizalomra, közös érdekekre és értékekre épül. Tudatosan kerültük a bürokratizálódást, hiszen így őrizhettük meg a V4-ek nagy erősségeit, a rugalmasságot és az önkéntességet. Intézményi keretek nélkül is tevékenyen működik együtt a közös érdekek előmozdításában.

– Lehet egyszer V5?

– Magyarország és V4-partnerei is úgy gondolják, hogy a négytagú visegrádi csoport jól működő, konzisztens, hagyományokkal rendelkező formáció, és egyben jól ismert márkanév. Ugyanakkor nagyon is jogos és racionális felvetés, hogy a V4-ek erősebbek lesznek a tágabb régió országainak bevonásával, így például a minél szélesebb körű szövetségépítést megkívánó EU-s döntéshozatalban, vagy az infrastruktúra fejlesztésében. A gyakorlatban hosszú évek óta ez történik, ezt hívjuk V4+ együttműködésnek. Ezen a téren a magyar elnökség is igen aktív. Rendszeresen tartunk olyan vezetői találkozókat, amelyeken a V4-eken kívül részt vesz Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária, ott vannak a balti államok, vagy éppen Ausztria képviselői. Különösen a mezőgazdaság, a területfejlesztés, a kohéziós politika vagy az EU-bővítés témája esetében szinte automatizmus ez a kibővített párbeszéd. Ezzel együtt megtiszteltetésnek vesszük, hogy több ország jó példaként tekint a V4-re, vagy akár kifejezte csatlakozási szándékát. Az érdekelt partnerekkel a szorosabb közös munkát a V4 bővítése nélkül is megvalósíthatjuk.