Egyre költségesebb a hazai szélerőművek üzemeltetése

Egy toronyba legfeljebb két megawattos termelőegység építhető be (Fotó: Katona László)

Magyarországon 2011 óta nem épült szélerőmű, az új kapacitások létesítése tenderhez kötött, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) értesülései szerint a közeljövőben nem várható tenderkiírás. A MEKH adatai szerint a szélerőművek beépített kapacitása 328,9 megawatt (MW), a legkisebb szélerőmű beépített teljesítménye ötven kilowatt, míg a legnagyobb szélparké negyvennyolc megawatt, a legelterjedtebb gépenkénti kapacitás pedig két megawatt. Hazánkban a szélenergia hasznosítására leginkább alkalmas térség az északnyugati országrész, ezért található a szélerőművek kétharmada a Kisalföldön és környékén.

Egy erőmű gazdaságos üzemeltetésének, megtérülésének fontos alappillére az éves üzemóraszám, ami csak a szeles órák számát jelenti. A hivatal adatai szerint a magyar szélerőművek 2015. évi kihasználása 23,3 százalék volt, így az erőművek éves termelése közel 671 gigawattórát tett ki. Ezzel szemben Németországban a kihasználtság az elmúlt tizenkét hónapban 41,6 százalékos volt. A hátrányok egyike a működő szélerőművek zajszennyezése, többek közt ezért sem lehetséges azokat a lakóövezetek közelébe telepíteni. A 2016-ban kiegészült, szélerőművekre vonatkozó szabályozási keretrendszer többek között meghatározza a maximális zajkibocsátási értéket, előírja, hogy egy szélturbinatoronyba legfeljebb két megawattos villamos termelőegység építhető be, valamint a szélkerekek méreteit úgy határozza meg, hogy azok se a légi közlekedést, se a földfelszíni távközlési hálózatokat ne zavarják.

A MEKH felhívja még a figyelmet arra is, hogy az időjárásfüggő szélerőműveket Magyarországon nehéz megbecsülni – menetrendezni –, hogy mennyi energiát állítanak elő. A rendszer-integrációs költségek számos tételből tevődnek össze, s ezek nagy részét a fogyasztók fizetik. Hazánkban a megújulók drága kiegyenlítési költségét döntő részben a villamosenergia-fogyasztók állják. A nagyobb kiegyenlítőenergia-szükséglet emellett magasabb rendszerszintű tartalékot is igényel, amelyet szintén a fogyasztók fizetnek a magasabb díjakkal. A jelentős mértékű, decentralizált, változékony termelés szükségessé teszi az átviteli és az elosztóhálózatok fejlesztését, valamint jelentős hatással van a villamos energia hálózati veszteség mennyiségére is. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 2020-ra 14,65 százalékos megújulóenergia-részarány szerepel, a hazai energiafelhasználási profilhoz és a hazai adottságokhoz igazodóan a kormányzat a napelemeket, a geotermális, hőszivattyús és helyi biomassza-alapú megoldásokat részesíti előnyben – húzta alá az energiahivatal. Rámutat, hogy egy naperőmű termelése jobban menetrendezhető, tervezhető. A 2016. év végén közel 2100 naperőmű létesítésére irányuló kérelem érkezett a MEKH-hez. Ez csaknem kétezer megawattnyi új, napelemes kapacitás kiépülését vetíti előre.

A jelentős technológiai fejlődés a szélturbinákat is elérte, s a ma telepített turbinák mérete átlagosan három megawatt. A korosodó hazai szélerőművek a közeljövőben komolyabb karbantartásra, felújításra szorulnak.

A felújítások során pedig mérlegelni kell a turbinák nagyobb teljesítményre cserélését is, azonban a hazai adottságok és a szigorú környezetvédelmi és településképi szabályozások nehezítik ezt – közölte a hivatal. Ráadásul a korábbi támogatási rendszer 2016 végi megszűnésével kötelező átvételi támogatás többé már nem vehető igénybe egy szélerőmű jelentős felújítását követően sem. Támogatás csak a jelenleg érvényes METÁR-rendszer keretében érhető el, ráadásul a támogatás elnyerése közel sem biztos, hogy pályázat formájában történhet. A régi jogosultságok lejárásával és az egyre drágább karbantartással a szélerőművek gazdaságos továbbüzemelése egyelőre kétséges a MEKH szerint. Emellett komoly gondot jelenthet még a szélerőművek végleges leállítása is, amelynek vonzataival a telepítőik nem számoltak.