Egyre kedvezőbb az üzleti környezet Macedóniában

Bacsa Beatrix: A telekommunikáció meglehetősen fejlett az országban (Fotó: MH)

A délszláv államban egyre gyarapodnak a tőkebefektetések, az ország vonzó a külföldi és hazai vállalatok számára, éppen ezért Macedónia a magyar befektetők számára is tartogat kedvező, kiaknázatlan befektetési lehetőséget.

–  Mi az oka, hogy az elmúlt hetekben egyre többször hallani Macedóniáról?

–  A Macedóniára irányuló nemzetközi figyelem az elmúlt hetekben annak köszönhető, hogy rendeződni látszik a Görögországgal évek óta fennálló névvita, amely eddig akadályozta mind a NATO-, mind az uniós csatlakozást. Az ország jelenlegi nemzetközileg használatos neve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, amely 2018 végétől várhatóan Észak-Macedónia Köztársaság névre változik. Azért csak várhatóan, mert a két ország parlamentjének jóváhagyásán kívül a macedónoknak a szeptember harmincadikai népszavazáson is igent kell „mondaniuk” a névváltoztatásra. Tekintettel arra, hogy az országnév megváltoztatásának egyik legfőbb ellenzője az államfő, több kisebb-nagyobb tiltakozás is előfordulhat a voksolásig.

–  A gazdasági szempontból egyik legfontosabb szomszédjával, Bulgáriával milyen kapcsolata van az országnak?

–  Macedónia névváltoztatásának kérdése érzékenyen érinti a görögök és a bolgárok egy részét is, azonban a különböző nézőpontok egymáshoz közelítése diplomáciai síkon már tavaly augusztusban megkezdődött a bolgár–macedón „Baráti, Jószomszédi és Együttműködési Megállapodás” aláírásával, tovább a magyar kormányfőhöz hasonlóan a bolgár kormányfő is üdvözölte a görög–macedón névvita rendezésére irányuló törekvést. Bulgáriá­nak több szempontból is érdeke, hogy Macedónia, mint szomszédos ország stabil és biztonságos legyen, ezért a két ország közötti megállapodás aláírása óta több területen kötöttek együttműködést. Mindenképpen fontos, hogy kiemelt jelentőségűek az energiaszektort érintő tavaly megkötött megállapodások, így különösen a villamos energia területén a bolgár ESO és a macedón MEPSO között, valamint a bolgár Bulgartransgaz és a macedón MER AD Skopje között a földgázszállításról. Az új gázösszeköttetésre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány egyaránt vizsgálja a már meglévő Dupnitsa-Skopje gázvezeték további lehetőségeit, valamint az újonnan kialakítandó infrastrukturális lehetőségeket. A két ország közötti gázszállítás új útvonala figyelembe veszi a Görögország–Bulgária és Törökország–Bulgária közötti gázvezeték elhelyezkedését, továbbá a Balkán gázelosztó-központként történő stratégiai szerepének megvalósítására irányuló törekvést.

–  A gázon kívül milyen együttműködés van érvényben, ami akár a szomszédos országokat is érintheti?

–  Ugyancsak megállapodás született Bulgária és Macedónia között a telekommunikáció területén – a Magyar Telekom részesedése a Makedonski Telekomban 56,67 százalék –, amelynek célja a mobilszolgáltatók közötti kétoldalú megállapodások megkötésére történő ösztönzés a roaming szolgáltatások nemzetközi tarifáinak folyamatos csökkenése érdekében. Az elmúlt fél évben a bolgár kormány – mint az EU soros elnöke – elsőbbségként kezelte a nyugat-balkáni országok roamingdíjainak csökkentésére irányuló törekvést, és kiemelte annak pozitív hatásait a balkáni régió valamennyi kapcsolódási szintjére. A Zoran Zaev által vezetett macedón kormány által tett lépések, amelyek rendezni hivatottak a bolgár és görög szomszédsági kapcsolatokat, megnyitották az utat Macedónia euroatlanti integrációja felé – 2019 júniusában megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval –, és a NATO csatlakozási tárgyalások előtt.

–  A balkáni ország felkeltheti a befektetők érdeklődését?

–  Macedónia fejlődő európai gazdaságként elmarad a régiós ütemtől, rövidtávon két-három százalékos GDP-növekedés várható, ugyanakkor alacsony az infláció, 1,3 százalék körüli. Az üzleti környezet kockázatai közepesek, az országban alacsony az adók mértéke, a befektetők mentesülnek a nyersanyagokra, berendezésekre, gépekre vonatkozó vámok alól, továbbá akár ötszázezer eurós építési támogatást is kaphatnak a beruházás értékétől és az alkalmazottak számától függően, mégis fel kell hívni a befektetni szándékozók figyelmét a korrupció jelenlétére. Nem véletlenül lesz a korrupció elleni harc az EU csatlakozás egyik feltétele. A befektetési előnyök közé tartozik továbbá a befejezett infrastruktúra, amely lehetővé teszi a földgázhoz, a vízhez, a villamos energiához való ingyenes csatlakozást, és jó közlekedési úthálózattal is rendelkezik az ország. Kialakítottak úgynevezett technológiai-ipari fejlesztési zónákat (TIDZ), amelyek célja a gyártási tevékenységek koncentrálása és az új technológiai fejlesztések támogatása a legmagasabb környezetvédelmi előírások alkalmazása mellett. Négy ilyen TIDZ működik Macedóniában, ebből kettő Szkopjéban, egy-egy Tetovóban és Stipben. Hét további zónát terveznek még kialakítani Prilepben, Gevgelijában, Kicsevóban, Sztrumicában, Rankovceben, Sztrugában és Radovisben. Zoran Zaev kormányfő nyilatkozata szerint a kiadott építési engedélyek száma hatvanhat százalékkal nőtt és további kormányzati törekvés, hogy a nagy külföldi befektetők mellett a lehető legtöbb hazai cég is részt vehessen a kiírt pályázati tendereken. A tőkebefektetés növekszik, az ország vonzó a külföldi és hazai vállalatok számára, a magyar befektetőknek is tartogat kedvező, kiaknázatlan befektetési lehetőséget.

–  Ön az elmúlt napokban Macedóniában járt. A nyár még tart, úti célként ajánlaná-e ezt a balkáni országot a magyaroknak?

–  Macedónia kormánya kiemelten fontosnak tarja az ország gazdasági fejlődését, és mint vonzó turisztikai célpontot igyekszik népszerűsíteni. Az aktív promóció eredményeképpen az utóbbi években jelentős mértékben nőtt a külföldi turisták és az ott eltöltött vendégéjszakák száma is. Budapestről közvetlen repülőjárattal egy óra alatt elérhető Macedónia fővárosa, Szokpje, amelynek belvárosa az elmúlt években jelentős építészeti átalakuláson ment keresztül a volt miniszterelnök, Nikola Gruev­szki nevéhez kapcsolódó Szkopje 2014 projektnek köszönhetően. A Vardar folyó partján monumentális, új, antik-klasszicista stílust idéző hófehér, oszlopos, timpanonos épületek és gigantikus méretű, történelmi alakokat ábrázoló szobrok találhatók, amelyek a számukra jelentős történelmi alakokat ábrázolják. Feltűnik Nagy Sándor szökőkúttal körülölelt lovas szobra, a Cirillről és Metódról készült grandiózus alkotás, de lebilincselő látványt nyújtanak a Vardar felett átívelő díszes hidak is. Hogy ez pozitív vagy negatív érzetet kelt, az egyénileg változó, de az biztos, hogy mindenkire hatással van. Több felállványozott épület rontja ugyan az összképet, de ezek befejezésére – a tavalyi kormányváltást követően – egyelőre nem került sor. Érdekes kontraszt a gigantikus méreteket öltő épületek közül átlépni a régi török bazárba, a Stara Čaršijába, ahol a látnivalók, albán piac, régi óratorony, török fürdők, mecsetek miatt érdemes hosszabban elidőzni, majd onnan felsétálni az erődhöz. Aki több időt szeretne eltölteni az országban, annak is akad bőven látnivaló, akár a Szkopje közvetlen közelében fekvő festői szépségű Matka-kanyonban.

–  Turizmus szempontjából mit érdemes mindenképpen kiemelni?

–  Néhány órás utazással, fizetős autópályán – a bankkártyás és készpénzes fizetés egyaránt lehetséges –, és jó minőségű autóúton érhető el a Balkán egyik legvarázslatosabb helye az Ohridi-tó és környéke, amely az UNESCO világörökség része. A kontinens egyik legöregebb és legmélyebb, 288 méteres tavának vize kristálytiszta, a hegyek festőiek, a mediterrán hangulatú város gyönyörű és izgalmas, nincs zsúfoltság, kevés a turista, a szállások és az éttermek megfizethetők, a helyiek barátságosak és finomak a térség specialitásai. Ennél tökéletesebb nyaralóhelyet nehéz elképzelni. Macedónia természeti adottságai és idegenforgalmi lehetőségei még tengerpart hiányában is vonzóak.

Etnikailag megosztott ország

A kétmilliós lélekszámú balkáni állam Jugoszlávia felbomlásával alakult 1991-ben. Az ország lakossága etnikailag megosztott, az albán, a szerb és a török kisebbség jelenléte a mai napig etnikai feszültségek okoz. Mindez 2001-ben egy fegyveres összetűzésben tetőzött, amelyet a NATO beavatkozásával sikerült lezárni. Megoldásként a kormány hozzájárult, hogy nagyobb politikai erőt és kulturális elismerést kapjon az albán kisebbség, amelyért cserébe az albán fél felhagyott szeparatista követeléseivel, és teljes mértékben elismerte a macedón intézményeket.