Gazdaság
Egyiptom gazdasági csodát vár a valutaalap megszorításaitól
Kairó szerint a reformok élénkülést hozhatnak, ezzel visszahódíthatják a külföldi befektetőket
– Ötven százalékkal megemelték az üzemanyagárakat Egyiptomban. Miért történt az intézkedés?
– Az intézkedés célja a fiskális egyensúly fenntartása és a 2016-ban született IMF-egyezményben foglalt feltételek betartása volt. A hároméves, tizenkét milliárd dolláros kölcsönmegállapodás értelmében a kairói kormánynak fenntarthatóbbá kell tennie a költségvetési politikáját, vagyis csökkentenie a kiadásokat és növelnie a bevételeket, valamint stabilizálnia kell valutája értékét. Az üzemanyagár nagysága mindig is kritikus kérdés volt a Közel-Keleten, hiszen növekedésük nem csak közvetlenül, de közvetetten is drágítja az életet. Az élelmiszerek szállításához például üzemanyagra van szükség, ha pedig ennek az ára megemelkedik, akkor az élelmiszerárak is megemelkednek. Ez kritikus lehet Egyiptomban, ahol az 1970-es évek kenyérlázadásai óta a kormányok igyekeztek stabilan tartani az alapvető fogyasztási cikkek árát.
– Mikor volt legutóbb áremelés?
– Az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott a kormány különböző termékek árának növelésére. Nemrégiben a tömegközlekedés és az ivóvíz árát is megemelték, tavaly pedig csökkentették az élelmiszereken lévő ártámogatásokat is. Ez veszélyes politika lehet a gazdaságilag ingatag lábakon álló Egyiptom számára.
– Három éve írtak alá egy egyezményt az IMF-fel. Milyen megszorító intézkedéseket tartalmaz és mi az előnyös része?
– Az egyiptomi megállapodással kapcsolatban felróhatóak ugyanazok a vádak, amelyek a legtöbb IMF-egyezménnyel: elsősorban a makroadatokra és fiskális stabilitásra koncentrál, és korlátozottan veszi figyelembe a szociális szempontokat. Az egyezmény hivatalosan prioritásként kezeli az „inkluzív növekedés” elérését és a munkahelyteremtést, az elérhető adatok azonban az elmúlt években minimális eredményről számolnak be e téren: a munkanélküliségi ráta 2011 óta tíz százalék felett van, bár kétségtelenül 2014 óta csökkenő tendenciát mutat. Az egyiptomi makroadatok egyébként biztatóak: 2017-ben sikerült ötszázalékos gazdasági növekedést elérni a tavalyi évhez képest, ami az előrejelzések szerint 2018 és 2020 között 5,5 százalékra is felmehet. Az inflációs nyomás azonban továbbra is magas, idén 13,3 százalékos pénzromlással számolhatunk. Az országon belüli egyenlőtlenségek nem változtak érdemben, a lakosság mérete pedig nagy ütemben és folyamatosan növekszik.
– Hol drágul még az üzemanyag a térségben?
– Alapvetően mindenhol nyomás alá kerültek az üzemanyagárak az olajár növelése miatt. Egy hordónyi brent kőolaj ára jelenleg hetvenöt dollár, ami körülbelül kétszerese a 2016-os legalacsonyabb árnak. Ez az olajárnövekedés pedig valószínűleg fennmarad a következő időszakban is, mivel a kitermelés volumene előreláthatóan nem fog csökkenni.
– A szaúdi–jemeni konfliktusnak milyen gazdasági hatásai vannak a térségre, esetleg Európára?
– Mivel a jemeni gazdaság az egyik legkisebb és az egyik legkevésbé integrált a regionális és globális gazdaságba a térségben, így a polgárháborúnak korlátozott gazdasági hatása van más országokra nézve. A háború ugyanakkor instabilitást okoz a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger térségében, amely érzékenyen érintheti a világkereskedelem zavartalan folyását és járulékos költségeket okozhat a tengeri szállítási útvonalakban érdekelt gazdasági szereplők számára.
– A hamarosan ülésező OPEC-tanácskozástól mi várható?
– A szaúdiak és az OPEC-en kívüli oroszok érdekeltek a termelési kvóták növelésében, míg a komoly gazdasági kihívásokkal küzdő Irán és Venezuela hozzájárulása nem valószínű, hiszen ők nem tudják növelni kibocsátásukat. A szakértők 2011 óta a legfeszültebb OPEC-találkozóra számítanak, amit csak tetéz, hogy Trump elnök maga is beleszólt a vitába, amikor nyilvánosan arra biztatta az OPEC tagjait, hogy árcsökkentő politika mellett döntsenek, azaz növeljék a termelést.