Drágán megfizethet Koszovó a vámemelésért

Durva vámtarifa-emeléssel igyekszik elismertetni függetlenségét Koszovó (Fotó: AFP - Armend Nimani)

A koszovói kormány döntése értelmében november végén százszázalékkal növelték a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, illetve előbbi országból származó termékek bojkottjára szólították fel a lakosságot. A barátságtalan lépés ellen számos bíráló szólalt fel, egyrészt Szerbia nehezményezte a lépést, másrészt az Euró­pai Unió is megnyilatkozott a döntéssel kapcsolatban – mondta lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter indoklásában kifejtette, hogy ők csupán válaszreakciót adtak arra, amit Szerbia tesz a nemzetközi politikában Koszovó ellehetetlenítése céljából. Ramush Haradinaj a sajtótájékoztatón már azzal indokolta döntésüket, hogy Szerbia minden illegális eszközt bevetett ellenük azért, mert „fiaik és leányaik csatlakoznak a Koszovói Biztonsági Erőhöz.” A koszovói kormány ebből a szervezetből kívánja létrehozni a koszovói hadsereget, mely jelenleg ellentétes az 1244-es ENSZ BT-határozattal és az ország alkotmányával is. Véleményük szerint azokhoz a forrásokhoz, amiből a hadsereget létrehoznák, Szerbia a velük fennálló kereskedelemből jut hozzá. Ezen lépéssel pedig Szerbiát kívánják figyelmeztetni – világított rá a szakértő. Azzal kapcsolatban, hogy Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban miért kellett szintén megnövelni a vámot, ha Szerbiát kívánják megleckéztetni, úgy fogalmazott Ör­dögh Tibor, hogy Bosznia-Hercegovina sem hajlandó elismerni Koszovót, így az albánok ezzel a lépéssel őket is figyelmeztették.

A két ország közötti kereskedelmi egyensúly egyenlőtlen: a Boszniából Koszovóba irányuló export értéke tízszer akkora, mint a Koszovóból Boszniába irányuló kivitel. Az idei év első kilenc hónapjában Bosznia öt legnagyobb volumenű exportterméke Koszovóba a következő volt: vas és acél húszmillió euró, hús és halak 5,5 millió euró, tejtermék és szárnyasok négymillió euró, fatermék és szén 3,5 millió euró, elektromos berendezések hárommillió euró értékben. A partnerek közül leginkább a boszniai tejtermelőket lepte meg a koszovói döntés – hangsúlyozta a szakértő. Adriatik Stavileci, koszovói vámügyi szóvivő elmondása szerint 2017-ben a Szerbiából származó import négyszázmillió euró volt, ez a tendencia folytatódott 2018-ban is. Az egyik termék, amelyre a vámemelés vonatkozik a víz. A Koszovóba 2016-ban importált huszonötmillió liter vízből 12,3 millió származott Szerbiából. A szer­biai bojkottálásra irányuló felhívások nem újak Koszovóban. A legnagyobb ellenzéki párt, a Vetevendosje (Önrendelkezés) már évek óta szorgalmazza a szerbiai termékek tilalmát és bojkottálását a koszovói fogyasztók körében – mondta Ördögh Tibor.

Szerbia szerint Koszovó felrúgta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), mivel ekkora mértékű emelkedés protekcionista lépésnek minősül, továbbá felszólították Koszovót, hogy térjen vissza az eredeti értékhez. Mindezt alátámasztja az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivői nyilatkozata is, amely szerint az intézkedés valóban sérti a CEFTA-t, de ellentétes az unió és Koszovó között létrejött stabilizációs és társulási megállapodással is. A helyzet pikantériája, hogy jelenleg Koszovó tölti be a CEFTA elnöki tisztségét – hívta fel a figyelmet az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője. Az unió részéről a nyilatkozaton túl más lépésről nem tudni, mely a megoldást szorgalmazná. Szerbia esetében viszont messzemenő következménye lett a történésnek, előzetes bejelentést követően a kétoldalú tárgyalásaikat felfüggesztették. A két fél természetesen egymást hibáztatta: a koszovóiak szerint a szerb delegáció túl agresszív és támadó, ezért nem lehet érdemben tárgyalni a rendezésről, míg a szerbek a vámnövelés eltörléséhez kötötték a folytatást. Hasonló helyzet alakult ki idén júliusban is, amikor szintén sikertelen fordulót tartottak, pedig akkor mindként államfő hasonló megoldásra jutott a területcserét illető rendezési lehetőségben.

Federica Mogherini az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nemrégiben arra szólította fel a feleket, hogy agresszív tárgyalási technikájukon változtassanak és törekedjenek kompromisszumra, mivel ettől függ mindkét ország európai integrációs előrehaladása. A koszovói szerbek politikai képviseletét ellátó Szerb Lista mindeközben figyelmeztető tüntetéseket szervez annak érdekében, hogy a koszovói kormányt nyomás alá helyezzék az új vámok miatt. A párt már korábban is bojkottálta a koszovói parlament működését, sőt többször felfüggesztette a kormányban való részvételét is, például márciusban, amikor Marko Djurićot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetőjét letartóztatták és kiutasították Koszovóból. Mindazonáltal eddig a Szerb Lista parlamenti képviselői mindig visszatértek a törvényhozásba, és nem léptek ki a koszovói kormányból sem – magyarázta lapunknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.