„Csúcsra járnak a lakosság megtakarításai”

Bozsik Balázs szerint a tőzsde nem a startupok világa (Fotó: Ficsor Márton)

–  Hogyan értékeli a BÉT idei első féléves működését?

–  Nagyon izgalmas hat hónap volt. Elérkeztünk egy fontos ponthoz, az ötéves stratégiánk feléhez. Ez a tervezet a 2016 és 2020 közötti időszakról szól, és célja, hogy megállapítsa: milyen tőkepiaci működést kell hogy elérjen a BÉT 2020 után. Ez a dátum az európai uniós kohéziós alapok kifutásának ideje is. Arra az időszakra készülünk, amikor a magyar gazdaság „magára van hagyva” és a 2021-től kezdődő időszakban kevesebb uniós forrás mellett kell jó növekedési számokat hozni. Érdekes, de egyben izgalmas időszak is lesz szerintem. Jelenleg van támogatott banki hitelezés, ami jót tesz a növekedésnek, de emellett egy jól működő gazdaságban stabil tőkeági forrásbevonási lehetőséget is biztosítani kell, hogy további sikersztorik születhessenek a vállalati oldalon, elsősorban középvállalati részen. Az első két és fél év a BÉT-en arról szólt, hogy összerakjunk egy olyan szolgáltatási csomagot, amellyel középvállalatokat lehet a növekedési úton támogatni. Ennek számos, külön-külön értelmezhető eleme van, de igazán együtt tudják a leghatékonyabban támogatni a növekedésre kész középvállalatokat. BÉT Xtend piac, NOMAD (nominated advisor; kijelölt tőkepiaci tanácsadó), NTfA, ELITE, GINOP. Ezek a rövidítések, melyekről egyre többet hallani mostanság a BÉT kapcsán, mind olyan lehetőséget jelentenek, melyek most álltak össze egy olyan kompakt értékajánlattá, amelynek segítségével a kkv-k elkezdhetnek gondolkodni a tőzsdei jelenlétben. A Londoni Tőzsdecsoport ELITE Programjával közös kétéves vállalatfejlesztési képzés kiváló előszobája lehet egy tőkepiaci finanszírozásban, szintlépésben gondolkodó vállalatnak, a Mentor Programunkban negyvenmillió forintnyi támogatást is be tud vonni egy-egy tőzsdére belépő cég, hogy a tranzakció költsége kedvezőbb legyen számára. A tavaly indított Xtend piacunk pedig dedikáltan a törekvő középvállalatoknak lett kitalálva. Aztán ott van a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely tizenhárommilliárd forintos vagyonnal rendelkezik és az a feladata, hogy bevásároljon egy-egy potenciállal bíró Xtend-cégbe. Ezt nagyon hasznosnak tartom, hiszen a kínálati oldal mellett meg kell teremteni a keresleti oldalt is.

–  Akkor egy tranzakció sikerén a biztos befektetők sokat tudnak lendíteni.

–  A sikereket ott tudjuk még mérni, hogy ez az intézményrendszer felállt, a szolgáltatások elkészültek, az első tranzakciókat éppen most bonyolítjuk, ezek lesznek majd jó példák a további középvállalkozások előtt. Mindig elsőnek lenni nehéz.

–  Mekkora az érdeklődés a keresleti oldalon?

–  A keresleti oldalra, a befektetőkre szükség van. Erre is figyelünk, ugyanakkor a tőzsdestratégia legfontosabb eleme a hazai tőzsdeképes vállalatok felderítése, a kínálati oldal erősítése. Úgy láttuk, hogy a középvállalati részben tudunk növekedni, hiszen magyar tulajdonban lévő nagyvállalatokból nem tudunk sokat felmutatni Magyarországon, ugyanakkor dinamikus, törekvő középvállalatból annál több van. Azt látni kell, hogy a BÉT-en forgó részvények forgalmának hatvan százalékát külföldi intézmények bonyolítják. A papírok nemzetközi irányba vitele meghatározó tehát.

–  Van helye a startupoknak a tőzsdén?

–  Nem valószínű, a tőzsde nem a startupok helye. Amivel foglalkozunk a BÉT Xtend piacon, azok a már jól növekvő és nagyobb nyereséget termelő, középvállalatnak minősülő cégek. Azt is tervezzük, hogy kicsit „lejjebb” is szolgáltatunk, elsősorban azért, hogy az ideális pályán növekvő vállalatok, amik a start­upoknál már nagyobbak, az ún. scale-upok is tudjanak még fejlődni, és több lehetőséghez jutni. Az ősszel egy nemzetközi konferencia házigazdája lesz a BÉT, amit az Euró­pai Bizottság programja támogat és Budapest mellett Londonban, Milánóban és Lisszabonban rendeznek meg. A cél az, hogy a jól növekvő, zömében technológiai cégeknek megmutassuk, hogy nem csak az amerikai piacra történő kilépés jelentheti a megoldást, hanem itthon, Magyarországon is vannak jó finanszírozási lehetőségek és nagyvállalati partnerek.

–  A Mentoring Program hogyan alakult az idei első félévben?

–  A tőzsdére lépésnek vannak költségei, amik induláskor jelentkeznek relatíve nagyobb kiadásként. Az említett Mentoring Program ehhez nyújt segítséget, ötven százalék erejéig, negyvenmillió forint maximumig. Ez egy uniós forrásra épülő program, amivel van némi adminisztráció, de nem megugorhatatlan és mi szakértőként segítünk is ennek minél gördülékenyebb lebonyolításában.

–  Kiknek jár ez pontosan?

–  A támogatásból a tőzsdére lépő cég a tranzakció során jelentkező költségeket tudja ebből a támogatásból kifizetni. Gondolok itt jogi vagy kommunikációs tanácsadókra, vállalatfinanszírozási szakemberekre, befektetési bankokra, fizethetik a megítélt támogatásból az adó- és cégjogi átvilágítás költségeit és sorolhatnám még a példákat.

–  Az uniós források átcsoportosítása mennyire lesz hatással a BÉT-re?

–  Úgy gondoljuk, hogy 2020 utánra egy erős, jól működő tőkepiacnak, és azoknak a legjobb gyakorlatoknak ott kell lenni az asztalon, amik példát mutatnak a középvállalatok számára. Ez az egész középvállalati történet nem csak magyar, hanem az EU Capital Markets Union tervének a megvalósulása is. A források csökkenése minden gazdasági szereplőre hatással lesz, de mi pont ezt szeretnénk ellensúlyozni egy jól működő tőkepiaccal.

–  A régiós eloszlásról beszélne?

–  Amikor tőkepiac-fejlesztésre adja a fejét egy nemzeti tőzsde, akkor először meg kell próbálni a nemzetközi befektetők fejével gondolkodni. Ők először is eldöntik, hogy fejlett vagy fejlődő piacokon akarnak-e befektetéseket eszközölni. A fejlődő piac kategória sok régióra, országra osztható, népszerű például Brazília és Oroszország. Mi a kelet-közép- európai kockázati részben vagyunk. Feladatunk az, hogy megpróbáljuk a magyar piacra felhívni a figyelmet.

–  Hogyan?

–  Ezt úgy tudjuk megtenni, ha elvisszük ezeket a sztorikat akár az unión belül, akár az Egyesült Államokba az intézményi befektetőkhöz. Nemrég voltunk például Párizsban egy roadshow-on. De van a BUX index-re épülő külföldi tőzsdén kereskedett befektetési alap is, amely szintén a hazai részvények elérhetőségét javítja.

–  Növekszik a kereslet?

–  Ez a kibocsátókon múlik elsősorban, hogy van-e bennük árfolyam-emelkedési potenciál. Sok múlik a nemzetközi környezeten is. Az látszik, hogy ez a környezet február óta eléggé bizonytalan, az árak változékonyak. Talán a futball-világbajnokság miatt volt egy kis uborkaszezon. Itt fontos az, hogy a magyarországi makrogazdasági számok nagyon kedvezőek voltak, alacsony infláció, jó növekedés, rekord alacsony munkanélküliség. Ez is jót tett a részvénypiacnak. Egyelőre azt látjuk, hogy az érdeklődés nem lankad, az indexünk három éve töretlenül növekedett

–  A forint árfolyamának „ugrándozása” mennyiben befolyásolta ezt?

–  Az euró–forint keresztárfolyam az elmúlt években stabil volt, egy nagyon szűk sávon belül mozgott, és ezt szokta meg a piac is. Amikor nemrég londoni befektetőkkel találkoztunk, nem beszéltünk külön forintkockázatról, egyedül a font–euró rizikót érzékelték. Az utóbbi időben megtapasztalt árfolyam-változásokkal itthon kicsit többet foglalkoztunk, mint a magyar részvénybefektetéseket vizsgáló külföldi intézmények.

–  A Brexitre hogyan tud a BÉT készülni?

–  A BÉT az Európai Tőzsdeszövetség (FESE) tagja. Ez olyan érdekképviseleti szövetség, amelyik az Európai Parlamenten belül is lobbizik a tőzsdékért, és szakértőként a törvényi előkészítésekben is benne van. A Brexit fontos kérdés a tőzsdék számára, mert az unió huszonnyolc tagállama teljesen más képet mutat, mint a Brexit utáni huszonhét. Nagy-Britannia egy nagyon fejlett tőkepiaccal rendelkező terület az EU-n belül, így az unióról készülő statisztikák is más képet mutatnak vele, mint nélküle, ha összehasonlítjuk az Egyesült Államokkal. Mi önállóan ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk. Azt lehet hallani, hogy nagy pénzügyi szolgáltatók költöznek át a kontinentális Európába a kilépés miatt, Párizs és Frankfurt a legerősebb célvárosok.

–  A különböző befektetők szerepe hogyan alakult a BÉT-en?

–  Mi nagyon örülünk, hogy a lakossági megtakarítások az utóbbi időben csúcsra járnak. Egyrészt csökkent az eladósodottságuk, valamint a jövedelmüket sem költik el teljes egészében. Ezért megtakarítások áramlanak a legdivatosabb piacokra – az egyik ilyen az ingatlan –, de szerencsére az értékpapír alapú befektetések is népszerűek. Azt láttuk, hogy az elmúlt évek jó hozamai hoztak egyfajta aktív kereskedői szemléletet a lakosság részéről. A tőzsde feladata, hogy a háztartási megtakarítások finanszírozzák a vállalatok növekedési terveit, és azok sikeréből a hazai kisbefektetők is részesedhetnek. Mindkét szempont kiemelten fontos számunkra.

–  A Pénzügyminisztérium pénzügyi tudatosság fejlesztési programjában is részt vesznek.

–  Ebben a programban a Magyar Nemzeti Bankon keresztül veszünk részt. Szerintem a tőzsde a legizgalmasabb része a pénzügyi kultúra fejlesztését elősegítő „tananyagnak”. A Pénz7 program keretében minden évben rendezünk egy online tőzsdejátékot a Pénziránytű Alapítvánnyal közösen. A BÉT ezen túl is kiemelten foglalkozik a befektetői tudatosság fejlesztésével, szervezünk a lakosság részére ingyenes BÉT Akadémia előadásokat, tőzsdelátogatásokat biztosítunk iskolás csoportoknak, számos egyetemre és főiskolára megyünk előadásokat tartani. Megalapítottuk a Budapest Institute of Bankinget, amivel a pénzügyi terület szakértőit képezzük, fejlesztjük. Úgy érezzük, van helyünk és szerepünk a pénzügyi tudatosság fejlesztésében.