Gazdaság

Csúcsra járatott nagyberuházások

Az unió legalacsonyabb társasági adókulcsa előre tekintve is jelentősen erősíti hazánk tőkevonzó-képességét, a legjobban a szállítás és a raktározás ágazat teljesített

Idén az első fél évben is látványos, két számjegyű volt a beruházások növekedése. Ennek hátterében a lakásépítések, az állami beruházások, illetve az uniós támogatású projektek valamint a csökkentett társasági adó ösztönző hatásai állnak.

beruházás 20180831
Egy-egy nagyobb projekt önmagában is javítja a statisztikát (Fotó: Hegedüs Róbert)

A gazdaság minden szektora hozzájárult a beruházások dinamikus bővüléséhez, a legnagyobb mértékű növekedés a szállítás, raktározás területén volt megfigyelhető – mondta tegnap Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.

A KSH közlése szerint az idei második negyedévben 15,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene, az első fél évben 13,4 százalékkal haladta meg a beruházási teljesítmény a múlt év azonos időszakáét. Az első félévben összesen 3113 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon. A beruházások értéke 1852 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, 591 mil­liárddal volt több az első negyedévinél és 640 milliárd forinttal az egy évvel korábbinál.

A PM közölte, a fejlesztések lendületét mutatja, hogy 2018 első negyedévéhez képest 4,2 százalékos növekedést regisztráltak a második negyedévben, tehát nem csak az előző év azonos időszakához képest erősödött a beruházási tevékenység. A kedvező adatok hátterében az új uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések, az Otthonteremtési Program keretei között felfutó lakásépítések, valamint a hatéves bér- és adómegállapodás keretében tavalyi évtől kilenc százalékra mérsékelt társasági adókulcs áll. Az unió legalacsonyabb társasági adókulcsa előretekintve is erősíti Magyarország tőkevonzó-képességét – közölte a tárca. A beruházások második negyedéves bővülésében komoly szerepet játszott, hogy a dinamikus infrastrukturális fejlesztéseknek és a felfutó lakásépítéseknek köszönhetően, tizenöt százalékkal nőttek az építési beruházások éves összehasonlításban. A gépberuházások is 16 százalékkal bővültek, elsősorban a kapacitásbővítő fejlesztéseknek köszönhetően. A szálláshely-vendéglátásban a szállodaépítések és felújítások révén 21 százalékkal, az építőiparban 29 százalékkal nőttek a beruházások, az energiaipar 67 százalékos növekedéséhez pedig számotte­vően hozzájárult a naperőművek telepítése is.

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője lapunkkal közölte, hogy idén összességében 14 százalék közeli növekedésre lehet számítani a tavalyi 23,3 százalékos növekedés után.

Hozzátette: a kétszámjegyű növekedést alátámasztja az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is. A Liget projekt, az Egészséges Budapest Program, a Paksi atomerőmű építése, mú­zeum, oktatási és sport beruházások, várfejlesztések önmagukban is évente több száz milliárd forinttal növelhetik a fejlesztéseket a következő években, amikor is mintegy négyezermilliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, ezen a területen is érdemi növekedés várható – tette hozzá Suppan Gergely.