Gazdaság

Csökkenő munkanélküliség várható az eurózónában

Hétindító. A termelőiár-indexnél érdekesebb és a nemzeti versenyképesség szempontjából jelentősebb lehet a magyar külkereskedelmi egyenleg várt alakulása

Újabb magyar külkereskedelmi adatokat lehet megismerni a héten. Az Amerikai Egyesült Államokban fontos munkaerő- és ingatlanpiaci adatokat várnak a befektetők, és lényeges makrogazdasági jelentések lesznek Németországban is.

Kecskes-Andras
Kecskés András: Fontos makroadatok érkeznek a tengerentúlról (Fotó: Varga Imre)

Az eurózóna a részvénypiaci uborkaszezonját az euró árfolyamának az amerikai dollárral szembeni erősödése színesítette az elmúlt héten. Ezen a héten Európa az érkező inflációs és a bruttó hazai termék (GDP) adataira figyel majd. Ezek minden bizonnyal a várakozások szerint alakulnak, de a részvénypiacon ezzel együtt sem várható nagyobb elmozdulás. Az euró árfolyama viszont csökkenéssel korrigálhat a dollárral szemben, köszönhetően az elmúlt napok markáns, erősödő tendenciáinak – nyilatkozta lapunknak Kecskés András egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője.

Az európai inflációs adatokat illető várakozások megalapozottnak tűnnek. Hétfőn lát napvilágot az európai fogyasztóiár-index (CPI), ami a várakozások szerint 1,3 százalék marad. Amennyiben csak az előjelzések teljesülnek, az kevésnek bizonyulhat az euró árfolyamának további emelkedéséhez, sőt pesszimistább becslések szerint enyhe csökkenés várható 1,2 százalékra, ami az euróárfolyam szempontjából határozottabb esést eredményezhet, tekintettel a dollárhoz viszonyított magas árfolyamára. A fogyasztóiár-indexhez (CPI) képest a szintén hétfőn érkező maginflációs (Core CPI) adatok már szinte el sem érik a piac ingerküszöbét, hiszen az Európai Központi Bank (EKB) inflációs céljainak meghatározásakor az általános fogyasztóiár-indexre összpontosít. Hétfőn várja a piac az eurózóna foglalkoztatási adatait is. Az előrejelzések a munkanélküliség enyhe csökkenését prognosztizálják, a júniusi 9,3 százalékról 9,2 százalékra. Kecskés András szerint a várakozásoktól jelentősebb eltérés ezen a területen sem várható. Amennyiben az adatok mégis eltérnének a prognózistól, a piacokat és szereplőiket az sem befolyásolná meghatározóan, mert hétfőn nagyobb érdeklődéssel figyelnek az inflációs, mint a foglalkoztatási adatokra – tette hozzá. Magyarországon hétfőn a piac a termelőiár-index (PPI) alakulására figyelhet, noha mérsékelt érdeklődéssel. A kérdés az lehet, hogy a júniusi 2,7 százalékos bázishoz képest milyen értékkel kell számolni júliusban. Érdekesebb és a nemzeti versenyképesség szempontjából jelentősebb lehet a magyar külkereskedelmi egyenleg alakulása, amelyről a piac kedden vár adatokat. A bázisérték a júliusban napvilágot látott 913 millió eurós májusi egyenleg, amely akkor növekedést mutatott az elmúlt hónapok gyengélkedő tendenciáihoz képest.

Ugyanakkor nem valószínű, hogy a Magyarországon hétfőn és kedden napvilágot látó gazdasági adatoknak a piaci szereplők nemzetközi szinten túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítanak majd, hiszen érkezésük egybeesik több fontos német gazdasági mutató közzétételével, így a német munkanélküliségi adatok érkezésével is, amelyek a várakozások szerint enyhe mértékben csökkennek. Az Amerikai Egyesült Államokban ezen a héten fontos adatokat várnak a piacok és a befektetők. A hétfőn érkező ingatlanpiaci adatok fókuszában a lakásértékesítések állnak. A piaci prognózis egyszázalékos bővülést vár ezen a területen, de a vártnál kedvezőbb adatok könnyen a dollár erősödését hozhatják magukkal az euróval szemben. A kőolaj árának alakulása szempontjából kiemelkedően fontos a szerdán érkező crude kőolajkészlet-adatok alakulása az Egyesült Államokban. A készletek az előző hónapban a vártnál nagyobb mértékben csökkentek. A további készletcsökkenés segíthetne a kőolaj árfolyamának, hogy folytathassa az elmúlt napokban tapasztalható felkapaszkodását. A készletek bővülése viszont ismét kőolajár-csökkenést és korrekciót hozhat a piacon. Pénteken az amerikai piacok a munkanélküliségi mutatókra figyelnek majd. A várakozások szerint a munkanélküliség a 4,4 százalékos szintről 4,3 százalékra csökkenhetett júliusban.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az öt százalék alatti munkanélküliségi ráták már az úgynevezett súrlódásos munkanélküliség kategóriájába tartoznak, tehát jórészt azokat a munkapiaci szereplőket foglalják magukba, akik éppen új munkát keresnek vagy munkahelyet váltanak. A gyakorlatban tehát a 4,3 százalékos várakozás majdnem a teljes foglalkoztatással egyenértékű adat az Egyesült Államokban.