Gazdaság
Csökkenő munkanélküliség
A folyamatos foglalkoztatottsági csúcs mellett a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően jövőre a gazdasági növekedés további élénkülésére lehet számítani
A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta Magyarországon, miközben a foglalkoztatottak száma tovább emelkedett – adta hírül tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 36 ezerrel, 183 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, négy százalékra csökkent az augusztus-októberi három hónapos időszakban tavalyhoz képest. Ezzel együtt a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer volt, 41 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A minisztérium közölte, hét év alatt a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról 68,7 százalékra javult, 2010-hez képest 735 ezerrel dolgoznak többen. Ugyanezen időszak alatt a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról négyre esett vissza. A kedvező foglalkoztatási mutatók egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac növekedésének köszönhetőek.
A tárca vezetése szerint a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradása mellett a gazdasági növekedés további élénkülésére lehet számítani. A foglalkoztatás folytatódó bővülése irányába hat továbbá a háztartások növekvő fogyasztása, a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, a beruházások dinamikus emelkedése, valamint az uniós források kifizetésének felgyorsítása.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte, hogy a munkanélküliség várakozásaik szerint az év végére elérheti a négy százalék alatti szintet is, a kereslet ennek biztosan nem szab majd gátat.Az akadályt már elsősorban a vállalatok által keresett és a rendelkezésre álló munkaerő között meglévő regionális és képzettségi különbségek okozzák.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank senior makrogazdasági elemzője közölte, összességében az szűrhető le, hogy a reálbérek növekedési üteme erős marad 2018-ban is, támogatva a háztartások fogyasztásának további erősödését, ami így a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének is meghatározó tényezője lehet. Horváth András a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel hatszázezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.
A tárca vezetése szerint a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradása mellett a gazdasági növekedés további élénkülésére lehet számítani. A foglalkoztatás folytatódó bővülése irányába hat továbbá a háztartások növekvő fogyasztása, a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, a beruházások dinamikus emelkedése, valamint az uniós források kifizetésének felgyorsítása.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte, hogy a munkanélküliség várakozásaik szerint az év végére elérheti a négy százalék alatti szintet is, a kereslet ennek biztosan nem szab majd gátat.Az akadályt már elsősorban a vállalatok által keresett és a rendelkezésre álló munkaerő között meglévő regionális és képzettségi különbségek okozzák.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank senior makrogazdasági elemzője közölte, összességében az szűrhető le, hogy a reálbérek növekedési üteme erős marad 2018-ban is, támogatva a háztartások fogyasztásának további erősödését, ami így a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének is meghatározó tényezője lehet. Horváth András a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel hatszázezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.