Csökkenne Kelet-Európa közösségi támogatása

Az EB tegnap arra tett javaslatot, hogy az unió 27 tagállamának 2021–2027 közötti költségvetése 1279,4 milliárd euró legyen 2018-as árakon, ami a bruttó nemzeti jövedelem 1,11 százalékát tenné ki. Ez nominálisan a jelenlegi büdzsé szintjén van, viszont bizonyos területeken a támogatások csökkentésére lehet számítani, elsősorban a kelet-európai országokban. Mint azt Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén elmondta, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó költségvetést készítettek elő. Mivel azonban Nagy-Britannia távozik az unióból, így a befizetések 15 százalékkal csökkennek, a következő költségvetésben a mostani egy százalékról 1,2-re emelkedik a tagállami befizetések nagysága. Günther Oettinger, a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos elmondta, hogy a felzárkózási, azaz a kohéziós alapok területén hét, az agrárbüdzsében öt, a közvetlen kifizetések esetében négy százalékkal kevesebb pénz jut a kedvezményezetteknek. Emelkedik ugyanakkor az Erasmus kerete, és ezen belül biztosítják az ingyenes Interrail programot is. Ugyancsak emelkedik a támogatás az innováció területén, és új elemként kerül be a védelmi kutatások és a védelmi ipar támogatása is. A határvédelem is komolyabb szerepet kap a külső határokon található országok fokozottabb támogatásával, illetve az európai határőrség, a Frontex erősítésével. Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője lapunknak elmondta, még nagyon messze vagyunk a végleges költségvetés elfogadásától, ugyanakkor aggasztó a tervezet, hiszen úgy tűnik, sikerül keresztülvinni azokat a változtatásokat, amelyektől a magyar kormány tartott. Az átalakítások azt a célt szolgálják, hogy azok az országok legyenek a nyertesek – elsősorban a déli államok –, amelyek eddig kevésbé részesültek a támogatásokból. A kelet-európai államok számára viszont ez egyértelműen kedvezőtlen – tette hozzá. Az EB a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban – közölte Jean-Claude Juncker. A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”. Így a bizottság tervei szerint saját hatáskörbe vonnák az uniós támogatások kifizetését, vagyis a forráselosztást. Mindez azt jelentené, hogy minősített többséggel fel lehetne függeszteni például a jogállamiság sérülésére hivatkozva kifizetéseket egy-egy tagállam számára. Így nem érvényesülne az a jelenlegi szabály, hogy egyetlen tagország megvétózhat egy ilyen határozatot. A mostani rendszerben, amelyet az unió 312-es cikkelye szabályoz, a költségvetési előirányzat elfogadásáról és a kifizetésről egyhangúlag szavaznak a tagállamok. A bizottság viszont most a 322-es cikkelyre hivatkozik, amely alapján a kifizetési szabályokat külön jogszabályban lehetne meghatározni. A tervek szerint a kifizetési irányelveket csak minősített többség, 15 tagállam együttesen – amely a lakosság 65 százalékát fedné le – tudná csak megvétózni. Így az uniós országok a jövőben minősített többségi szavazással felfüggeszthetnék a közösségi támogatások kifizetését például az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok, például Magyarország vagy Lengyelország esetében.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak elmondta, a bizottság vezetésének ezzel az az egyértelmű célja, hogy azokat a tagállamokat, amelyek nem követik az általuk meghatározott migrációs politikát, egyszerűen megregulázzák. Újszerű, hogy „költségvetési terrort” alkalmaznak, egyoldalúan meghatározzák, hogy ki mennyi pénzt kaphat. Ezzel viszont nemcsak a kormányokat, hanem azokat a polgárokat is büntetik, akik a nekik nem tetsző kabinetre szavaztak – tette hozzá. Mint hangsúlyozta, ez egyértelműen antidemokratikus, összeegyeztethetetlen az európai normákkal. Lomnici Zoltán szerint ajándéknak tekintik az uniós támogatást, ezzel elindítják a dominóeffektust: a brüsszeli pénzeknek ugyanis a nyugat-európai nagy vállalatok is haszonélvezői, akik itt kivitelező cégként megjelennek. A költségvetési tervezet kapcsán Kovács Zoltán kormányszóvivő lapunknak úgy nyilatkozott, vannak hatályban lévő európai uniós szerződések, „ezek alapján dolgozunk”. Minden más feltételezés jogi értelemben nem létezik – szögezte le.

---

Vélemények
•
Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerint az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának – fogalmazott tegnap.
•
Olaf Scholz német pénzügyminiszter kijelentette, „helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”.
•
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint nem helyes az agrár- és kohéziós büdzsé csökkentésére tett javaslat. A régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni – közölte.
•
Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az elfogadhatatlan így. Kiemelte, „számunkra az elfogadható megoldás még messze van”, s ezért „kemény, illetve hosszú tárgyalásokra” számít.
•
Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében Hollandiának „túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából”.
•
Franciaország a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak csökkentését tartja elfogadhatatlannak – közölte a párizsi földművelésügyi minisztérium. Hozzátették: egy ilyen „drasztikus, masszív és elvakult” lefaragás „egyszerűen elképzelhetetlen”.
•
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője kijelentette, az Európai Bizottság olyan megoldást talált, amely nem károsítja meg a magyar embereket, nem vonja meg a Magyarországnak járó uniós forrásokat, de képes szankcionálni a „Fidesz-kormányt annak bűnös és az európai szabályokkal ellentétes politikája miatt”.
•
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint nincs gond a jogállamisággal Spanyolországban, ahol a rendőrség százszámra verhette véresre a katalánokat, de nem jelentettek problémát a magyarországi szemkilövetések sem. Nem hagyjuk zsarolni magunkat – jelentette ki.