Cél: növekedés külső segítség nélkül

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Beck György, a Vodafone elnöke, Bod Péter Ákos egyetemi tanár, Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézet kutatója és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a tegnapi konferencián (Fotó: Varga Imre)
A kormány olyan pályára akarja átállítani a magyar gazdaságot, amely számottevő külső forrás, így az Európai Unió támogatása nélkül is biztosítani tudja a dinamikus növekedést – jelentette ki tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság által tartott, Magyarország jövőjéről szóló szakmai konferenciáján. A célok megvalósítása érdekében a fiskális fegyelem megtartása mellett a kormány folytatja az adósságcsökkentést, ösztönzi a beruházások, fejlesztések bővülését – tette hozzá. A kiegyensúlyozott fejlődéshez meg kell teremteni a gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét, az újraiparosítást, amelynek cselekvési programját az Irinyi Tervben, az Ipar 4.0-ban és a Jedlik Ányos Tervben határozta meg a kormány. Ehhez szükséges hozzárendelni a hazai és az uniós források nagyobb hányadát, és elengedhetetlen az oktatási rendszer, ezen belül a szakképzés átalakítása – hangsúlyozta a miniszter. Varga Mihály megerősítette ugyanakkor, hogy mindezek mellett fontos választ adni a demográfiai kihívásokra. A kormány a családpolitikában hisz, és továbbra is kiáll amellett, hogy legyen érték a gyermekvállalás.

A tárcavezető a gazdaságpolitika eredményeit – a foglalkoztatottság bővülését, a bérek folyamatos és tartós emelkedését – elemezve aláhúzta, hogy a kormány mindenki számára megélhető növekedést kíván elérni. Hozzátette: ez megvalósulhat adócsökkentés, adókedvezmény formájában, de tetten érhető a keresetek emelkedésében, ahogyan a szaktudás megszerzésének bővülő lehetőségeiben és a javuló lakáskörülményekben is. A gazdaságpolitika eredményeit már a korábbi kritikusok, elsősorban a külföldi szakmai intézmények – mint az IMF, az OECD és az Európai Bizottság – és most legutóbb a Fitch Ratings is elismerte.

Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke kiemelte, várakozásai szerint 2020-ig is alacsony maradhat az államháztartási hiány, és csökkenhetnek a kamatkiadások. Hozzátette: évi két és fél százalékos gazdasági növekedés esetén 2027-re csökkenhet hatvan százalék alá az államadósság. Inotai András az MTA Világgazdasági Intézet kutatója szerint a feltörekvő országokban lassul a növekedés, és a beruházások terhére a szabad tőke elsősorban a megtakarításokba, valamint a tőzsdére áramlik.