Gazdaság

Bulgáriában szárnyal a turizmus

A szófiai kormány prognózisa szerint az idén akár tíz százalékkal nőhet a balkáni országba látogatók száma a tavalyi rekordévhez viszonyítva

„Köszönjük, hogy Bulgáriát választotta!” – ezzel a felirattal küld négyszázezer turistának képeslapot a bolgár idegenforgalmi minisztérium. A tárca becslése szerint az idén akár tíz százalékkal nőhet a Bulgáriába látogatók száma a tavalyi rekordévhez viszonyítva.

Bulgária 20171002
A Napospartra turisták százezrei özönlenek, idén újabb rekordév lehet (Fotó: MH)

A tavalyi évben 8,2 millió külföldi turista kereste fel Bulgáriát. A tavalyi volt a bolgár idegenforgalom legkedvezőbb éve 1989 óta - mondta lapunknak Bacsa Beatrix Balkán-szakértő. A GDP 13 százalékát adó szektor kedvező alakulásához hozzájárult az a bizonytalan állapot, amely Törökországot, Egyiptomot és Tunéziát jellemzi a terrorfenyegetettség miatt. Bulgária velük szemben biztonságos, jó turisztikai infrastruktúrával rendelkező, olcsó opció. A bolgár turizmus jelenleg szárnyal, az országot ez év első felében ötmillió külföldi turista kereste fel, ez 7,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szófiai idegenforgalmi tárca szerint akár tíz százalékkal is nőhet a turisták száma 2016-hoz képest. A balkáni országba látogatók közül négyszázezren képeslapot kapnak, amelyen ez a mondat szerepel: „Köszönjük, hogy Bulgáriát választotta!”

A kedvező külső hatásoknak, a GDP-növekedésnek és a kereslet növekedésének köszönhetően a bolgár gazdaság stabilnak mondható. Az Eurostat adatai szerint az EU 28 tagállamában átlagosan 1,8 százalékkal nőtt a GDP 2016 októbere és decembere között, a bolgár gazdaság növekedése meghaladta a három százalékot. Magyarország Bulgária harminc legfontosabb kereskedelmi partnere között szerepel – említette Bacsa Beatrix. Hazánk jelenleg kétszázötven magyar, illetve magyar érdekeltségű (tíz százalékot meghaladó magyar tőkehányadú) céggel képviselteti magát, amelyek között ott van az OTP. A bővülő hitelezés eredményeképp a pénzintézet profitjához hozzájárult Bulgária is.

A Balkán-szakértő utalt arra, hogy a húsz évvel ezelőtti gazdasági válság Közép-Európában Bulgáriát érintette a legsúlyosabban. Az akkori gazdasági stabilizációs program legfontosabb elemének a privatizáció felgyorsítását tekintették, ezért 1998-ra a GDP csaknem felét már a magánszektor állította elő. Az állami kézben lévő iparvállalatok felénél jelentős leépítések voltak, a GDP mintegy tízszázalékos visszaesését okozó bankrendszer összeomlása után megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is. Bulgária gazdasági növekedése a 21. század első évtizedében meghaladta a három százalékot éves szinten, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán a külföldi működő tőke befektetéseinek szintje alacsony maradt. Bacsa Beatrix jelezte: az idei konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság a tavalyi 29,5 százalékról 2020-ra fokozatosan 23,8 százalékra mérséklődik. Bulgáriának a GDP fél százalékának megfelelő mértékű éves költségvetési kiigazítást kellett teljesítenie erre az évre vonatkoztatva a középtávú költségvetési cél elérése érdekében, ám -az eddigi eredményadatok alapján - ez már meg is valósult a tavalyi kötelezettség túlteljesítése okán.