Budapest gazdasági, pénzügyi szerepe erősödik a térségben

Nyikolaj Koszov, a bank elnöke Varga Mihály pénzügyminiszterrel (Fotó: Kormany.hu - PM)

Budapest dinamikusan fejlődő nemzetközi gazdasági és pénzügyi központ, amit az irodanyitás mellett az is mutat, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) már korábban budapesti iroda alapítása mellett döntött – mondta tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter, gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az egyetértési nyilatkozatot aláírása után. Az NBB új európai regionális irodájának alapítása egybeesik a kormány azon törekvésével, hogy tovább erősítse a bank tagállamai közötti gazdasági együttműködést és a nemzetközi pénzintézet eszközeivel is segítse az egyes tagállamok gazdasági fejlődését. Az iroda létrehozásának célja, hogy az NBB hatékonyabban kapcsolódjon be a regio­nális és az európai uniós üzleti és pénzügyi életbe, és tovább erősödjön a pénzintézet közép-európai jelenléte – tette hozzá Varga Mihály.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy Magyarország és a kelet-európai régió gyorsan fejlődő államai számára a következő időszak egyik kulcskérdése a versenyképesség emelése. Ehhez szükség van a vállalati hitelezés további bővülésére, amit Budapestről még hatékonyabban támogathat a jövőben az NBB. Fővárosunk rendelkezik mindazon feltételekkel, amelyek biztosítják az új egység sikeres működését – mondta el a tárcavezető. Hozzátette: a dokumentum parlamenti jóváhagyását követően, a tervek szerint 2019. elején nyithat meg az iroda.

Magyarország 2015-ben újította meg tagságát az NBB-ben. Hazánk Oroszország és Bulgária után a harmadik legnagyobb részvényese lett a pénzintézetnek. A csatlakozásról szóló döntésben igen fontos szerepe volt annak, hogy a bank vezetése új alapokra helyezte az intézmény működését. A pénzintézet új stratégiája és annak gyors ütemű végrehajtása lehetővé tette, hogy az NBB modern, nemzetközi fejlesztési bank legyen. A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság fenntartható, dinamikus növekedési pályára állt, a bruttó hazai termék tavaly már négy százalékkal emelkedett, miközben a foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, az államadósság pedig csökkent. Szerinte ezek alapján kijelenthető, hogy a „versenyképesség kibontakozóban van”. Ugyanakkor fontosak még a teendők a hatékonyság és a termelékenység területén.