Gazdaság
Biztosított a hazai földgázellátás
Az egyetemes szolgáltatónak az elmúlt tíz év legmagasabb téli fogyasztásának legalább a hatvan százalékát kitevő tartalékot kell a földgáztárolóban elhelyeznie
Magyarország földgázfelhasználásának közel egyötöd része hazai termelésből, négyötöd része importforrásból biztosított. Az importmennyiséget három fő irányból tudjuk beszerezni, egyrészt Ukrajna felől a Testvériség földgázvezetéken, másrészt Ausztria, harmadrészt Szlovákia felől, de ennek kapacitásai még kihasználatlanok. Molekulárisan a Magyarországra érkező földgáz orosz eredetű, ami önmagában nem jelent gondot, fontos viszont a forrásdiverzifikáció, azaz hogy az ország több lábon álljon – mondta lapunknak Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) sajtófőnöke.
Erre egyébként alternatíva lehet a jövőben a tengeri szállítás miatt kisebb térfogatúvá „tömörített” cseppfolyós LNG gáz, mely azonban a fogyasztókhoz már gáz halmazállapotban érkezik a vezetékrendszeren.
A három fő importirány mellett van kisebb kapacitás szállítására alkalmas összeköttetésünk Horvátországgal és Romániával, ezek a vezetékek a szükséges műszaki berendezés (kompresszorállomás) megléte esetén a kétirányú szállítást is lehetővé teszik. Szerbiát néhány éve hazánk segítette ki földgázzal, ami viszont csak úgy volt lehetséges, hogy megfelelő mennyiségű tartalékkapacitás állt a rendelkezésünkre. Az importforrás egy részét a nyári hónapokban földgáztárolókba helyezzük el, ahonnan a téli időszakban, a megnövekedett földgázigény jelentkezésekor kitároljuk (ismét a felszínre hozzuk) és a folyamatosan érkező importföldgáz-mennyiséggel, valamint a hazai kitermeléssel együtt használjuk fel. A készletek tárolása olyan föld alatti rétegekben lehetséges, amelyek korábban földgázlelőhelyek voltak, nincsenek tehát erre a célra rendszeresített „tartályok” – mondta Scherer Zsolt.
A lakosság ellátásának biztonságát növeli, hogy az egyetemes szolgáltatónak (annak a földgázkereskedőnek, mely döntő mértékben látja el a lakosságot és a kkv-szektort) az elmúlt tíz év legmagasabb téli fogyasztásának legalább hatvan százalékát kitevő tartalékot kell a földgáztárolóban elhelyeznie, melyet a felügyelő hatóság, azaz a MEKH ellenőriz. Itthon öt tárolónk van, ebből egyben található az úgynevezett biztonsági földgázkészlet, amelynek mennyiségét – ami most 1,2 milliárd köbméter – és felhasználásának feltételeit rendelet írja elő. A biztonsági készlet felhasználására – amely a kereskedelmi tárolókban elhelyezett földgázzal együtt biztosítja az ország gázellátását – az elmúlt években nem volt szükség. Scherer Zsolt kiemelte, hogy egy adott társaság üzleti stratégiájának kialakításakor, a tárolt földgázmennyiség meghatározása során, figyelembe kell vennie annak költségeit is. Ha a számokat nézzük, a lakossági gázfogyasztás a teljes felhasználás harmincöt százalékát teszi ki, és a tárolókapacitások – amelyek egésze eléri a 6,3 milliárd köbmétert – akár két fűtési szezonra elegendő földgázmennyiség tárolására is alkalmasak.
A környező országok tárolókapacitása jóval kisebb a miénknél, ezért Magyarországon úgynevezett bértárolásra – azaz a másik ország által felhasználni kívánt földgáz „raktározására” – is lehetőség van. Ugyanakkor a bértárolási céllal a földgáztárolókba kerülő mennyiség hazánknak is előnyös, mert segíti a földtani szerkezetek rendelkezésre álló kapacitásainak hosszú távú műszaki fenntarthatóságát – mutatott rá Scherer Zsolt. A gázfelhasználás során nem szabad elfeledkezni a gáztüzelésű villamosenergia-termelésről sem, ami szükség esetén rendkívül gyorsan képes az áramtermelésre, ezzel is támogatva az ország energiabiztonságát.
A szolgáltatók kötelezettségei
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat (lakossági fogyasztók, a húsz köbméter/óra fogyasztást meg nem haladó egyéb felhasználók és az önkormányzati bérlakásban élők ellátásának mértékéig a helyi önkormányzat) továbbra is döntően az egyetemes szolgáltatók látják el. Az egyetemes szolgáltatót az arra jogosult felhasználókkal szemben földgáz-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli. A lakossági (valamint a kis- és középvállalkozói) szektornak szinte teljes egészében a Főgáz az egyetemes szolgáltatója. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók vagy már korábban is a szabadpiacról vásároltak energiát, vagy a jogszabály változásával kerültek szabadpiacra. Negyvenkét társaság rendelkezett 2016 végén földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel, amelyek jórészt ipari felhasználóknak vagy más földgázkereskedőknek értékesítettek földgázt.
A gáz mindennapjaink része marad
Habár földgázfogyasztásunk az utóbbi pár évben nagyságrendileg nem változott, az uniós energiahatékonysági előírások folyamatos szigorodása, az új, korszerűbb, egyben takarékosabb és a környezetet is kevésbé terhelő technológiák terjedése miatt a fogyasztás előreláthatóan lassan csökkenni fog. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években háztartásaink, az ipar és a közszféra létesítményeinek fűtésében csökkenne a földgáz jelentősége. Egy biztos: ha módunk van, foglalkozzunk ingatlanunk külső szigetelésével, és bánjunk megfontoltan a fűtéskapcsolóval.
Mi kerül a gázszámlába?
A gázszámla tartalmi elemeit jogszabály írja elő. A számlán fel kell tüntetni: a számlakibocsátó adatait, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó adatait, valamint a felhasználási hely azonosítását lehetővé tevő adatokat, az elfogyasztott energiamennyiséget, a kiszámlázott (nettó és bruttó) összeg összetételének részletezését, a mérők és a számlában elszámolt fogyasztás részletezését, vagyis az adott mérő gyári számát, a hozzá tartozó induló és záró állásokat, azok dátumait, a leolvasás módját, a mérőállás különbségét, a korrekciós tényezőt, a korrigált mennyiséget, a fűtőértéket és a hőmennyiséget.
A rezsicsökkentés eredménye alacsony árak és csökkenő tartozások
Védett a magyar piac
A budapesti lakossági földgázár továbbra is a legolcsóbbak egyike Európában – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatásából. Szembetűnő eredmény, hogy csökkent a késedelmes számlabefizetések száma, a tartozások összege és a kikapcsolt fogyasztók száma.
A földgáznak nem világpiaci, hanem régiós ára van, amelyet dollárban vagy euróban számolnak el, ezért a devizaárfolyamok mozgásától is függ – tájékoztatta lapunkat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Felhívták a figyelmet, régen meghaladott az a tétel, miszerint a földgáz, mint energiahordozó ára a kőolajéval azonos időben és dinamikával változik, bár erről néhányan még mindig nem vesznek tudomást.
A földgáz-árképletben (a nem tárolóból származó) import gáz árát hetvenöt százalékos súllyal a nyugat-
európai határidős gázpiacokhoz indexált, határidős piaci ár alapján határozzák meg (földgáztárolóból származó import esetén ez a súly kilencven százalék). Ez pedig azt is jelenti, hogy a képletben mindössze huszonöt százalékos súllyal, földgáztárolói import gáz esetében tíz százalékkal szerepel az olajtermék-indexált ár, így az olaj árának csökkenése kis hatással van a földgáz egyetemes szolgáltatás árára. Aláhúzták, a földgáz ára nemcsak régiónként eltérő, de szezonalitása is van: a téli, fűtési időszakban magasabb áron lehet földgázt vásárolni. Ráadásul a beszerzési (régiós) ár csupán egy tényező a végfelhasználói árban. Lakossági fogyasztás esetén a számla 49 százaléka maga a földgáz ára. Erre jön rá a rendszerhasználati díj, a szállítás, elosztás, tárolás költsége (ami a teljes díj huszonkét százaléka), a nyolcszázalékos kereskedelmi árrés és az áfa.
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény értelmében, azaz 2013 óta az egyetemes szolgáltatás keretében több mint negyedével csökkent a földgáz ára. Ennek eredményeként, a MEKH által augusztusban publikált nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat szerint a magyar lakossági fogyasztók által fizetendő földgázátlagárak a második legalacsonyabbak az Európai Unióban. Hozzánk képest csak Romániában fizetnek kevesebbet, azonban délkeleti szomszédunk az ottani igényeket kielégíteni képes jelentős kitermelhető földgázkészlettel bír. Ha pedig a listavezető svédeket nézzük, kiderül: Stockholmban a hétszeresét kell fizetni a budapesti gázárnak.
Az összehasonlító felmérés szerint 2013 augusztusa és 2017 nyolcadik hónapja között a földgázárak tekintetében nem változott jelentősen az unió fővárosainak sorrendje. A rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatásban védett piacot jelent, a lakossági fogyasztók és az érintett kis- és középvállalkozások számára tervezhető, alacsony árral. A hivatal rámutatott, a rezsicsökkentés kedvező hatásait a hátralékosok és a kikapcsolások számának folyamatos csökkenése jelzi – mind darabszámban, mind pedig összegben. A földgáz-díjhátralékok bő felét az egy-harminc napos tartozások teszik ki, azaz a párnapos, hetes fizetési késedelmek jelentik a hátralékok többségét, ez pedig inkább jelez hanyagságot, semmint fizetési nehézséget. A javuló tendencia azt bizonyítja, hogy a megfizethető rezsiárak a javuló életkörülmények mellett pozitívan befolyásolják a fizetési hajlandóságot, fegyelmet.
A szolgáltatott földgáz minőségét szabvány határozza meg: fűtőértéke az MSZ 1648 szabvány szerint a 32,3 és 35,7 MJ/m3 közötti értéktartományban elfogadható. Pontosan e tartományon belüli megengedett ingadozás miatt nem köbméter alapján számolja el a fogyasztást a szolgáltató, hiszen azonos térfogatú energiahordozónak, ha minimálisan is, de eltérő lehet a fűtőértéke. Utóbbi tényezőt a gázátadókban folyamatosan ellenőrzik. Ez az elszámolás garantálja, hogy mindenki annyit fizessen, amennyi energiát használ.
Az Energetikai Hivatal összeállítása kitért a gáz minőségére vonatkozó felvetésekre is. Télen, amikor jó pár fokkal hidegebb vezetékes vízzel főzünk, sokan úgy gondolják, hogy romlik a gáz minősége. Pedig a vezetéken továbbított földgáz összetételének „hígítására” nincs lehetőség, mert egy ma használt korszerű fűtőberendezés az előírtnál gyengébb minőségű gáztól leállna – ez pedig az adott vezetékrendszeren tömeges meghibásodást okozna. Levegő bekeverése meg azért nem lehetséges, mert azzal robbanó elegy keletkezne, ami élet- és balesetveszélyes. Robbanásveszély azonban a gáz szivárgása esetén is fenyeget, ezért az elosztók, ha ilyet tapasztalnak, azonnal lezárják a sérült hálózatot. Az viszont a fogyasztók kötelezettsége, hogy még a fűtési időszak kezdete előtt a gázkészülékek átvizsgáltatása mellett a kéményeiket is ellenőriztessék.