Biztos alapon a vasútépítések

Jövőre megkezdődhet a balatoni vasútfelújítás második üteme, a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy közötti vonal átépítésére december 17-ig adhattak ajánlatot a kivitelező konzorciumok. Az 53 kilométer hosszú szakasz átépítésével a dél-balatoni vonalon végig korszerű lesz a pálya, és megújulnak az állomások is. Mint ismert, novemberben készült el a Lepsény és Szántód közötti 32 kilométer hosszú vonal, de az utasforgalom már a nyári szezon elején megindult. A tervek szerint Balatonszentgyörgyig 2017-ig újul meg a pálya, amelynek a jelenlegihez képest tíz perc menetidő-csökkenés is a hozadéka lehet. Ezzel együtt 2016-ban összességében 130 kilométer hosszú vasútvonalon lesz felújítás az Európai Unió hathatós – általában 85 százalékos – anyagi támogatásával. A balatoni mellett folytatódik az esztergomi vasútvonal korszerűsítése is, ugyanis a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. villamosítja az 53 kilométer hosszú szakaszt. Ezen a vonalon információink szerint még mintegy harmincmilliárd forintos beruházás történik 2018-ig. A villamosítás mellett kiemelhető a Budapest Nyugati pályaudvar és Újpest közötti szakasz korszerűsítése, Esztergom állomás átépítése, valamint Dorogon és Angyalföld állomáson új, korszerű biztosítóberendezés létesítése.

Ennél is nagyobb léptékű lesz a Kelenföld és Százhalombatta közötti vonal átépítése, amelynek tervezett költségvetése 65 milliárd forint. Itt komplex formában újul meg a 24 kilométer hosszú vasútvonal, és környezetvédelmi beruházással is kiegészül. Ez annyit jelent, hogy a vonal egy részén másfél méter vastagságú kohósalakot kell eltávolítani az alépítményből.

A kétvágányú vonalon a pálya és a biztosítóberendezés mellett felújítják a felső vezetéket, átépülnek az útátjárók és az állomások, s az 55 centiméter magas, fedett peronokat aluljárón lehet megközelíteni. Érd állomáson az átbocsátókapacitás növelése érdekében úgynevezett nagy sugarú kitérőket helyeznek el, így a szerelvények minden vágányon a jelenleginél lényegesen nagyobb sebességgel – az átmenőkön százhúsz, a megelőzőkön nyolcvan kilométerrel – haladhatnak.

Az év a vasútépítés esetében meglehetősen sikeres volt, ugyanis összességében mintegy 265 milliárd forint értékű beruházás készült el. Ebből százmilliárd forintot tett ki a Szajol–Püspökladány közötti átépítés, ahol a pályától az állomásokig szintén minden megújult. Ugyancsak elkészült az új vonal Szolnok és Szajol között, amely két új Tisza-hidat is magában foglal, ez a beruházás 20,7 milliárd forintot tett ki. A munka ugyanakkor nem áll meg ezen a vonalon, ugyanis – ha nem is jövőre – ebben az uniós ciklusban megkezdődik a felújítás Püspökladány és Debrecen között, s ez tartalmazza a debreceni Nagyállomás átépítését és az új közlekedési csomópont kialakítását. Szolnok és Debrecen között óránkénti 160 kilométeres közlekedésre lesz alkalmas a pálya, s ez új dimenziót nyithat a közösségi közlekedésben. A 120 kilométeres vonalon ugyanis kedvező menetrend kialakításával ötven perc alá csökkenthető a menetidő, s ez Magyarországon kiemelkedő.

A Budapest–Esztergom vonal csaknem hároméves lezárás után, augusztusban nyílt meg az utazóközönség előtt, s az átépítés 34 milliárd forintba került. A harmincmilliárd forintért felújított Lepsény és Szántód közötti szakasz mellett a MÁV hálózatán a miskolci fővonalon levő Nagyút–Mezőkeresztes vonal épült át. Ez a MÁV Zrt. beruházásában valósult meg, és a jobb vágány átépítésével az eredeti 120 kilométeres sebességet lehetett visszaállítani. A pályán ugyanakkor később 160-ra lehet emelni a sebességet. Az átépítés 14 milliárd forintba kerül. A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. 12 milliárd forintból augusztusban fejezte be a Mosonszolnok–Porpác között levő 83 kilométer hosszú vasútvonal villamosítását.

Fontos állomásfelújítások is megvalósultak az idén. Komplex formában épült át a váci és a békéscsabai állomás, vagyis nemcsak az utasokat fogadó épületek, hanem a vágányhálózat és a biztosítóberendezések, valamint a kiegészítő létesítmények is. A váci állomás húsz, a csabai 35 milliárd forintba került. Pécsett az állomásépület a műemlékvédelmi előírások figyelembevételével elújult meg, 1,4 milliárd forintból.

Ebben az uniós időszakban előtérbe kerül további villamosítás is. Az esztergomi mellett szintén a NIF villamosítja a Mezőzombor–Sátoraljaújhely közötti vonalat. A programban szerepel még a Szeged–Békéscsaba–Gyula vonalon a felső vezeték kiépítése és a pálya modernizációja. Ehhez tartozik a villamos, az úgynevezett Tramtrain megépítése Szeged és Hódmezővásárhely között, részint ezért is szükséges a felsővezeték-oszlopok megépítése, mivel a Tramtrain a MÁV vonalát is igénybe veszi. A mezőzombori vonal modernizációjának költsége mintegy 15 milliárd forintra tehető, a dél-alföldi beruházás ennek várhatóan a duplája lesz.

A GYSEV sem hagyja abba a villamosítást, ugyanis jövőre elkezdődhet a Szombathely–Zalaszentiván szakasz villamosítása, és a tervek között szerepel a felső vezeték kiépítése Nagykanizsáig. Ebben az esetben Nyugat-Magyarországon végig, Szlovákiából Horvátországba a környezetet kevésbé terhelő vontatással lehet közlekedni.