Gazdaság

Bizakodhatunk a kedvező tavaszi időjárásban

Ha a későbbiekben lesz fagy, akkor gyökérszakadások alakulhatnak ki

Nem feltétlenül kedvez a gyümölcs- és növénytermesztőknek az évszakhoz képest szokatlanul magas hőmérséklet – mondta lapunknak Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke, hozzátéve: a gabonaféléknek nem árt ugyan a meleg idő, esetükben az a kérdés, hogy a későbbiekben várható-e még fagypont körüli hőmérséklet.

A mezőgazdaságnak, a szántóföldi kultúráknak ez az időjárás nagyon nem kedvez, az lenne az ideá­lis ilyenkor, ha éjszaka mínusz egy-kettő, nappal pedig nulla fok körüli hőmérséklet lenne február közepe táján – mondta lapunknak Ledó Ferenc, amikor az évszakhoz képest enyhe időjárás növénytermesztésre gyakorolt hatásairól kérdeztük.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke azt mondta, a szokatlanul meleg idő beindítja a vegetációt. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsöknél van egy mélynyugalmi és egy nyugalmi időszak, előbbi a legtöbb fajtánál január végéig tart.

Később, amikor elkezdődik a melegedés, a növény úgy érzi, hogy jön a tavasz, és elindul a rügyképződés. „Január végéig mínusz tizenöt-húsz fokig a gyümölcsfajok nem károsodnak, de tavaly az okozta a problémát, hogy február végén jött a fagy, és a csonthéjasok közül a kajszibarack, őszibarack és a korai cseresznyefajták már annyira fejlettek voltak, hogy a mínusz tíz fok is gondot okozott a növekedésükben” – fogalmazott Ledó.

Ugyanakkor elmondta, a gabonaféléknek ez a hőmérséklet kedvező a fejlődésük szempontjából, esetükben szintén az a kérdés, hogy a későbbiekben lesz-e még fagy, mert akkor gyökérszakadások alakulhatnak ki. A gabonák esetében már csak akkor lehet egy aránylag jó termés, ha az április–május nem lesz túl meleg és száraz. Ugyanis – fűzte hozzá – a bokrosodás, amely meghatározza, hogy hány kalász lesz, március–április hónapban dől el, ehhez pedig nedves idő és tíz-tizenöt fok közötti nappali hőmérséklet szükséges.